A Krisztus keresztje előtt álló Mária-szobron a következő olvasható: "Tancsics Mátyásnő született Gerencsér Judit emeltette - 1870". A felirat kicsit félre vezet bennünket. Ha alaposan megnézzük négy elemből álló kálváriát, feltűnik, hogy a keresztek és a szobrok nem egy időben készültek. A két lator szobra (és keresztje) jóval régebbi, mint a Krisztus-kereszt és Mária-szobor. Az 1870-es évszám az a Mária-szobor készíttetésének idejét jelzi biztosan és talán akkor készült a Krisztus-kereszt is.

A vépi kálvária az 1870 előtti kéziratos térképeken is szerepel. Legelőször az I. katonai felmérésen jelenik meg. Ebből arra következtethetünk, hogy a két lator szobra a XVIII. század közepén készülhetett. 1870-ben a kálvária Mária-szoborral egészült ki. Az "eredeti" Krisztus-kereszt pedig valószínűleg megrongálódhatott, ezért azt újabbra cserélték.

A kálvária helyét a korábbi térképek nem pontosan a mostani helyén, hanem az úttól kicsit északabbra, a Borzó-patak kanyarulatában lévő kis kiemelkedésen jelölik.
Az áthelyezésre - valószínűleg az Erdődy kastély parkjának bővítése miatt - 1850 körül került sor. Az 1857-es kataszteri térképen már a mostani helyén szerepel.

A kálváriához sem most, sem korábban nem vezetett keresztút.

---