Báró Eötvös József beszélt először az MTA dísztermének díszítéséről 1865. december 11-én az épület megnyitásakor. Ismertette elképzeléseit is, hogy a faliképek mit ábrázoljanak. A költségek fedezésére gyűjtést indítottak. Az Eötvös József féle elképzelés nem valósult meg. Az Akadémia Történettudományi Osztály kinevezett egy bizottságot, mely 1873-ban alapelveket határozott meg, előírták, hogy bizonyos korszak írói, tudósai egy főalak köré legyenek csoportosítva. Ipolyi Arnoldot lehet tartani a koncepció „atyjának”, aki megfogalmazta az elképzelést a korhűségre vonatkozóan is. A megvalósítás elhúzódott, mert nem gyűlt össze elég pénz. 1881-ben foglalkoztak ismét a témával. Megkérdezték Munkácsy Mihályt, Liezen-Mayer Sándort és Benczúr Gyulát, vállalnák-e egy-egy jelenet megfestését. Munkácsy a Mátyás király tudósai körében c. képet vállalta, amit végül nem festett meg, Benczúr Gyula a Szent István fiával c. képet vállalta, de képét nem fogadták el. 1886. november 6-án megbízták Lotz Károlyt a képek megfestésével, aki bemutatta a Szent Istvánt Imre herceggel ábrázoló hármas képét.
Az épületet vezetéses séta során láttam. Jegyzeteltem is, hogy a fali kép melyikén ki és mi látható. De örültem, amikor az említett forrásokat megtaláltam.
A képek rövid ismertetését idézem a „Magyar művészet az osztrák önkényuralom és a dualizmus időszakában” c. összeállítás Lotz Károlyra vonatkozó részéből. . http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexb026.html?option=com_tanelem&id_tanelem=678&tip=0

„A triptichon összefüggően csoportosítja István, jobbra Nagy Lajos, balra Könyves Kálmán kora kultúrájának képviselőit, eredményeit egy román stílusú apszis előtt. Ehhez illő korhű keresztelőmedence a kép előterében István megkeresztelésére, a magyarságot az európai civilizáció útjára vezető tevékenységére utal. Minden alak allegorikus értelmű is, összességükben a kultúra teljességét szimbolizálják (Imre herceg Szent István intelmeivel, Hartwig püspök István életrajzával, a hittérítő Szent Gellért, egy építész-szerzetes a székesfehérvári bazilika modelljével, egy tanító szerzetes, egy regős).
A bal oldali mezőben Könyves Kálmán kora a keresztény felvilágosodásé, utalva a boszorkányperek megszüntetésére is, tudós szerzetesek alakjai révén.”
Könyves Kálmán egyik kezében törvénykönyvét tartja, míg a másikkal a lépcső alján térdeplő boszorkányt szabadítja meg a máglyahaláltól. Boldog Margit apácaruhában és Rogerius is látható.
„A jobb oldali mező főalakja Nagy Lajos, első egyetemünk alapítójaként, a művészetek patrónusaként. Szent László egykori nagyváradi lovas szobrával, olasz freskófestőkkel, színjátszásra utaló jelenettel együtt látjuk alakját. Toldival a hősköltészet, Julianus baráttal a történetkutatás, Anonymusszal, Thuróczyval a történetírás jelenik meg a freskón.”
Az ábrázolt alakok összességének felsorolása megtalálható Bojtos Anikó: Lotz Károly seccoi a z MTA nagytermében c. írás 38. sz. jegyzetében http://www.btm.hu/feltoltes/tbm/37/06_bojtos_tbm36_OK.pdf 153.oldal