Báró Eötvös József beszélt először az MTA dísztermének díszítéséről 1865. december 11-én az épület megnyitásakor. Ismertette elképzeléseit is, hogy a faliképek mit ábrázoljanak. A költségek fedezésére gyűjtést indítottak. Az Eötvös József féle elképzelés nem valósult meg. Az Akadémia Történettudományi Osztály kinevezett egy bizottságot, mely 1873-ban alapelveket határozott meg, előírták, hogy bizonyos korszak írói, tudósai egy főalak köré legyenek csoportosítva. Ipolyi Arnoldot lehet tartani a koncepció „atyjának”, aki megfogalmazta az elképzelést a korhűségre vonatkozóan is. A megvalósítás elhúzódott, mert nem gyűlt össze elég pénz. 1881-ben foglalkoztak ismét a témával. Megkérdezték Munkácsy Mihályt, Liezen-Mayer Sándort és Benczúr Gyulát, vállalnák-e egy-egy jelenet megfestését. Munkácsy a Mátyás király tudósai körében c. képet vállalta, amit végül nem festett meg, Benczúr Gyula a Szent István fiával c. képet vállalta, de képét nem fogadták el. 1886. november 6-án megbízták Lotz Károlyt a képek megfestésével, aki bemutatta a Szent Istvánt Imre herceggel ábrázoló hármas képét, ami 1887-ben elkészült. 1891. február 18-án kérték be Lotz Károlytól a Mátyás királyt ábrázoló hármas kép vázlatát és elindították az adakozást a kép megfestésére.
Az épületet vezetéses séta során láttam. Jegyzeteltem is, hogy a fali kép melyikén ki és mi látható. De örültem, amikor az említett forrásokat megtaláltam.
A hármas kép a reneszánsz és reformáció korát ábrázolja. Rövid ismertetését idézem a „Magyar művészet az osztrák önkényuralom és a dualizmus időszakában” c. összeállítás Lotz Károlyra vonatkozó részéből. http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/indexb026.html?option=com_tanelem&id_tanelem=678&tip=0
„a Mátyás-triptichonon reneszánsz háttér-architektúrába helyezi a középső mező könyvtárát. Az előtér földgömbje - szemben István keresztelőmedencéjével - a világi kultúra jelképe, két tudós alakjával. Mátyás az olasz és magyar humanisták között az egyetemes és magyar kultúra újabb találkozásának szimbóluma.” Láthatóak: Bonfini, Galeotto Marzio, Janus Pannonius, Bakócz Tamás, Apor Péter.
„A bal oldali kép főalakja Pázmány Péter, körülötte a magyar nyelvű kultúra megteremtői, a mecénás Bethlen Gáborral. Ezt a mezőt Bethlen Gábor koraként is szokták nevezni.” A képen láthatóak: Károli Gáspár, vagy Apáczai Csere János, Werbőczy István, Bethlen Gábor mellett Lórántffy Zsuzsanna, Heltai Gáspár.
„A triptichon jobb mezőjének főalakja Zrínyi, a költő, akit írók-költők vesznek körül.” Láthatóak a képen: Balassi Bálint, II. Rákóczy Ferenc páncélban, Mikes Kelemen.
Az ábrázolt alakok összességének felsorolása megtalálható Bojtos Anikó: Lotz Károly seccoi a z MTA nagytermében c. írás 54. sz. jegyzetében http://www.btm.hu/feltoltes/tbm/37/06_bojtos_tbm36_OK.pdf 154.oldal