Szent János és Pál vértanúk élettörténetét - nem nagy eltéréssel ugyan - de az egyes források és legendák kicsit eltérő módon mesélik el. Van olyan életrajz, amely a két testvér halálának idejét a IV. század elejére, a Diocletianus keresztény üldözések időszakára teszi, van, amelyik kicsit későbbre, Julianus aposztata korára.

A szobor eredetileg nem a mostani helyén állt, hanem a nemesvisi településrészhez tartozó szőlőhegyen. A rossz állapotba került, sérült szobrot 2007-ben restaurálték, a hiányzó részeket pótolták, majd a plébánia kertjében állították fel. A talapzaton az 1897-es évszám szerepel. Ez valószínűleg egy korábbi felújításnak az éve.
Az újraszentelésről szóló beszámoló az eredeti felállítás idejeként az 1700-as évek végét feltételezi. Az adatot a korabeli térképek nem támasztják alá egyértelműen. Az első térkép. amely a szobrot is jelöli, az 1857-ben készült kataszteri felmérés.

Szent Jánost és Pált olyan szentekként tartják számon, akikhez a nagy viharok, esőzések idején fohászkodhatunk. A répcevisi szobor a két mártírt római ruházatban ábrázolja, fölöttük a Szentháromság jelképe látszik, mögöttük felhők gomolyognak.

Bálint Sándor a tiszteletükről az alábbiakat jegyezte föl:
"János és Pál, Június 26. János és Pál római testvér vértanúk ünnepe. A szegedi tájon ezen a napon a hívek gyertyát szenteltettek, amelyet a templomok környékén sátorozó gyertyaöntőktől szereztek be. A napot félünnepnek tekintették. Sándorfalván gyufát is szenteltettek, amellyel a szentelt gyertyát lehetett meggyújtani"

Szent János és Pál mártírok ábrázolásával Magyarországon nagyon ritkán találkozhatunk.
Tiszteletük a német nyelvterületen kicsit gyakoribb.
Az "eredeti felállítás" idejeként a szoborra vonatkozó első adat időpontját (1857) adtam meg.

---