Pár éve már elhatároztam, hogy ismét be kellene menni az egykori főiskola épületébe, ahol a diplomámat szereztem. És, akkor jött a hír, hogy átalakítják, bezárják egy időre. A volt művészeti tanszék előtti kiállítótermet hiába kerestem.

Viszont, amikor vége lett a secco-sorozat avatásának, csak elindultam fölfelé, a második szintre. A lépcsőház félemeleti pihenőjén, afféle dicsőségfalat alakítottak ki, ahol egy erre a célra készített szekrényben elhelyezett, a diákok által elnyert kupákban lehetett gyönyörködni.
Engem viszont egészen más érdekelt – nevezetesen, a szekrény mellett álló két szobrászati alkotás.
Az egyikben a Klinika területéről azóta eltűnt (egyes hírek szerint még mindig a gépkocsibejáróban fekvő) Segner mellszobrának eredeti gipszmintájára ismertem rá.

Kérdésemre, az ott dolgozók azt mondták, hogy a második emeleten működő középiskolások, vagyis az eredetileg a Református Kollégiumban tanulók hozták magukkal át, a kollégiumból a művet.
Hogy ott, hol volt, azt nem tudom, mert a Kollégium művészeti alkotásairól kiadott, és nagyon részletes könyvben nincs benne a Segner-szobor.

Mint az elég igénytelen feliraton olvasható, Segner a kollégiumban tanult, és orvosa is volt a városnak.
Azért örülök, főleg úgy, hogy a bronz-változat lényegében eltűnt köztérről, hogy legalább ez a Segner-mellszobor ma látható, és megbecsült helyen van.

Részletes életrajza: https://hu.wikipedia.org/wiki/Segner_J%C3%A1nos_Andr%C3%A1s