Új irányba indultam egy hangversenyre szóló meghívó kapcsán. Igaz, ismerősök közé, de a hely szellemével közelebbről most találkoztam.
2012-ben. épült fel Budakeszi Metodista temploma, míg a külső-belső kiegészítő munkálatok 2014-ig folytak. A modern templomba belépve átgondolt, kiegyensúlyozott kép fogadott. Az én első gondolatom mégis az volt, hogyan is fogom én a fényképeimet elkészíteni? A templom képét befogni nem is sikerült.
A vakítóan fehér falak között körben résnyi ablakok szakítják meg a felületet. Ezek közé komponálta meg V. Majzik Mária finom vonalvezetésű, mélybarna felületen világosabb drapp színű,kontrasztra építő óriás képeinek sorát.

A templom honlapjáról, önmagukról: "A metodisták a tanítás és a hitélet egyedüli zsinórmértékéül a Szentírást ismerik el. Más keresztyén egyházakkal és felekezetekkel egyetértésben vallják, hogy az üdvösségre jutáshoz egyedül Jézus Krisztus engesztelő áldozatának elfogadása szükséges. A ... más felekezetű közösségek szokásait a keresztyén szabadság jegyében tiszteletben tartja. Hiszi, hogy egyetlen egyház vagy felekezet sem léphet föl az egyedül üdvözítő közösség igényével." Továbbiak és fontos információk a "fiatal" egyházról az első forrásban olvashatók.

A feladat nem más, mint: a fenti hitvallás megfogalmazása. Szemben, az oltár két oldalán a kezdet és a vég szimbóluma (Alfa és Omega) egy-egy magas fa koronáját képezi. Körben ágak, rügyek, levelek övezik. Két oldalt a Szentírásra történő utalások táblái helyezkednek el. Az ábrázolások, mintegy "erdő" borítják el a falakat, mindegyik közepén egy kereszt. Jobb oldalon a hit, remény és szeretet ( http://szentiras.hu/SZIT/1Kor13 ), balról az út, az igazság és az élet ( http://szentiras.hu/SZIT/Jn14 ) jelképei láthatók. Hátra nézve (vagy éppen kifelé haladva) a karzaton, mindehhez illeszkedő, szintén növényi ornamentikával körülvett kereszt és a kettős lángnyelv, újabb szimbólum, a Világ Metodista Egyház emblémája,

Ez az, ami szavakkal kevéssé mondható el. Az amúgy letisztult környezetben elhelyezett képeken a kontrasztos színválasztás és a világítás sajátos összhangja és egy piciny aranyozás révén apró, szinte mikroszkopikus részletek csillognak . A motívumok választásának lehetősége behatárolt, de gondos keresés eredményeként sem található egyetlen ismétlődő kép, vagy részlet.
Erdőben jártam, ahol két fa fölött bomlik ki a kezdet és a vég szimbóluma, ágak, indák, piciny rügyek, levelek borítják az üzeneteket hordozó kerámia-lapokat.

---