A szobor egy gránitlapokkal burkolt csonka gúlán áll. Az homlokzati gránitlapra bőséges információt véstek a redemptio mibenlétéről, ill. előzményeiről. A másik három "emléktáblán pedig 170 név szerepel, mindazon kunszentmiklósi polgárok neve, akik 271 évvel ezelőtt pénzükkel járultak hozzá a kun területek megváltásához, azaz a redemptio-hoz."
A talapzaton egy kun férfi áll csészével a kezében. A jászkunok az alávetettségük (zálog) alatt (jobbágy sorba taszítva), majd a megváltásért busásan fizettek ujraiknak.
"1703-ban a bécsi kincstár az egész Jászkunságot eladta a Német Lovagrendnek. 1745. május 6-án adta ki Mária Terézia a jászkunok redemptiojáról szóló privilegialis oklevelet 500.000 rhénes Ft fizetése, 1.000 újonc állítása és a nádornak fizetett 3.000 arany, vagyis 12.000 rhénes Ft ellenében."
A szobor talapzatán a következő szöveg olvasható:
„1702-ben I. Lipót császár a Jászkunságot zálogba adta 500.000 rajnai forintrét a Német Lovagrendnek. 1731-től a területet a Pesti Invalidus Ház birtokolta. Az ősi szabadság visszaszerzése érdekében folytatott több évtizedes küzdelem sikere az eladottság alóli önfelszabadítás a jászkun redemptio. Az 1745. május 6-án kiadott kiváltságlevélben Mária Terézia királynő engedélyezte a Jászkunok megváltakozását a földesúri függés alól.”
Az emlékjelet a redemptio emlékére állíttatta Kunszentmiklós Város Önkormányzata.
A Redemptio emlékmű költsége 1.270 e Ft volt.

---