A figyelmes meghívás 12 kiemelkedő, a közjegyzőség történetének 12 prominens alakja mellszobrának avatására invitált. Az avató ünnepségen az ünnepi beszéd elhangzása után körbejártuk az épület különböző pontjain elhelyezett alkotásokat, ahol rövid bemutató hangzott el – többnyire a művet létrehozó alkotó jelenlétében (Kutas Lászlót ld. a 6. képen).

Rupp Zsigmond magyar királyi közjegyző (1838–1917) mellszobra valószínűleg nem véletlen kapott helyet éppen Ökröss Bálint, ill. a róla elnevezett különterem közelében, mivel munkájuk bizonyos értelemben összekapcsolódott. Rupp Zsigmond "a székes-főváros törvényhatósági bizottságának tagja" volt, részt vett a közjegyzői törvény létrehozásában, vagyis a "közjegyzői intézmény" behozatalán munkálkodott.
Másrészt a mellszobor alakja a törvény életbelépését követően harmadikként a Budapesti Királyi Közjegyzői Kamara elnöke lett (1897) és bár hivatalában voltak megtorpanások, ezt a tisztséget viselte haláláig.

Publikált írása: A magyar közjegyzőségi törvény (1874. évi XXXV. t.-cz.) magyarázata közjegyzők, bírák és ügyvédek számára. Budapest, 1875.

A Királyi Közjegyzők Közlönyében, az 1913. évi évfolyamban kezdte el A magyar királyi közjegyzői intézmény története című művének közlését havonkénti folytatásokban. Az egyes fejezetek közreadása folytatódott 1917-ig, a közjegyző haláláig, de így is csak a mű egyharmada készült el.

---