A Közjegyzők Háza ünnepi keretek között emlékezett a közjegyzőség kiemelkedő alakjaira tizenkét mellszobor egy időben történő avatásával, ill. ugyanakkor egy nagy elődöt megidéző kiállítás megnyitásával. Engem az a megtiszteltetés ért, hogy meghívót kaptam az avató ünnepségre és lehetőséget, hogy valamennyi portréról fényképet készíthessek.
Ahogy a megnyitó beszédben elhangzott, a megemlékezéssel az elődök tiszteletére, a közjegyzői hivatás, a neves elődök megbecsülésére törekedtek.

Markó Sándor (1847–1912) rozsnyói királyi közjegyző volt. A Kassai Királyi Közjegyzői Kamara alapító tagjai között szerepelt, annak titkára volt.. Mint jogi szakíró cikkei jelentek meg, melyek a közjegyzői munka gyakorlati kérdéseinek tárgykörébe tartoztak. Egyik munkája Egyházi törvénykezés címmel az evangélikus egyház alkotmánya volt. Megírta a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara 25 éves történetét is . Sokat tevékenykedett a királyi közjegyzőség mozgalmaiban. Pályája során kifejtett tevékenységéért királyi tanácsosi címet adományozott a részére.
Talán jellemző az iránta érzett tisztelet fokára, díjat is neveztek el róla

2011-ben jelent meg az életét és munkásságát bemutató könyv, Az első rozsnyói közjegyző címmel. írója Rokolya Gábor. (MOK, 2011). Ennek ajánlója:
"Dr. Markó Sándor emlékezete egy tipikus dualizmus kori közjegyzői életpályára irányítja a figyelmet, egy olyan tervekkel és álmokkal rendelkező emberre, kollégára, akiből később – közjegyzőként a pesti tapasztalatokat is kincsként szűkebb hazájába, Gömörbe elvíve – a Kassai Királyi Közjegyzői Kamara, Rozsnyó város és a magyar közjegyzőség példamutató alakja lett." https://ronniszakkonyv.hu/AZ_ELSO_ROZSNYOI_KOZJEGYZO

---