A nagy múltú, már a 19. század végén (akkor "Óbudai Városi Iskola") jegyzett iskola mai )épülete 1902-re épült fel a Vörösvári úton, ahol működését "Első Óbudai Általános Iskola" néven kezdte meg. Az épületet nem kímélték a háború eseményei és természetesen az idők során rengeteg változáson ment át. Ennek leírása a második forrásnál olvasható.
Az iskola 1958-ban felvette Czabán Samu nevét, amit 1995-ig viselt. 1959-re készült el a névadó domborműves emléktáblája

Czabán Samu (1878–1942) korábbi meghurcoltatása után nehezen kapott állásában maga is tanított ebben az intézményben. Minek tagadjuk, Czabán ez előtt és ez után is a munkásmozgalom harcosa volt. Az őszirózsás forradalom után jelentős beosztást kapott (Közoktatásügyi Minisztérium). A Tanácsköztársaság ideje alatt nem csak aktív volt, de a kerület munkás- és katonatanácsának elnöki tisztjével bízták meg. Mindebből adódóan annak bukása után börtönbüntetést kapott.
Betegsége miatt házi őrizetbe hazaengedték, ahonnan az állandó rendőri őrizet ellenére sikerült megszöknie. 20 éves emigrációja során sem hagyta abba politikai szervező munkásságát. Mindez, ill. bővebben, valamint további életútja olvasható a TEXTILÉLET (A Pamutnyomóipari vállalat dolgozóinak lapja) 1969. június 20-i számában megjelent Jubileum című cikkében, ahonnan egyben a negyedik, igencsak korhű képet mutató archív felvétel is származik. Elérhető: https://www.kozterkep.hu/user/665/file-f75802932511172add201f5887441b98.pdf

Ám itt a domborműről van szó, ami több, mint 40 évig az iskola jelképe volt, egyben mindenféle ünnepség központi eleme. Talán nem elhanyagolható a személyes vonatkozás sem: az alkotó felesége ugyancsak ebben az iskolában tanított, míg lányuk ( társunk itt a lapon: https://www.kozterkep.hu/profile/423 ), sőt unokája is itt tanult.
Még a rendszerváltás környékén történt a névváltoztatás és úgy ítélték meg, az emléktábla szükségtelen. A jelek szerint nem merült fel, hogy az iskola múltja megtörtént események sorozata, amin nem sokat változtat, ha annak egy relikviáját eltüntetik, száműzik, eldobják.
Az emléktábla most a Zichy kastély kertjében hányódik, a körülményekről a fényképek beszélnek. Fejlemény egyelőre annyi, az alkotó családja felvette a kapcsolatot a kerület polgármesterével, de ígéret nem hangzott el, a kérdés kimenetele bizonytalan.

---