Az id. Lucas Cranach által 1537-ben festett és ma Innsbruckban található Mariahilf-kép másolatai az egész Habsburg Birodalomban elterjedtek. Az 1627-ben készült passaui másolat különleges jelentőségre tett szert Bécs 1683. évi ostromakor. A Passauba menekült I. Lipót császár naponta elzarándokolt a közeli Kapuzinerbergre, hogy a kép előtt könyörögjön birodalmáért. Az 1683. szeptember 12-i bécsi győzelmet Szűz Máriának, a „Keresztények Segítségének” tulajdonították. A győzelemért hálából a császár felépíttette Bécsben a Mariahilf templomot, melynek oltárára a passaui kép másolatát helyezték, XI. Ince pápa pedig elrendelte szeptember 12-ére Mária neve ünnepét. A hálaünnepségen, melyet maga Lipót császár rendelt el, a passaui Mariahilf ikonográfiai típusa törökverő és dinasztikus szimbólummá vált. A meginduló törökellenes felszabadító háborúk, majd ezt követően a német lakosság betelepítése következtében a kegyképnek számos másolata jutott Magyarországra. Magyarországon a pestist sokan a török megszállás következményének vélték, amelyre csak a törökverő Segítő Mária nyújthatott orvosságot. A pestises években számos Segítő Mária-oltárt és oszlopot állítottak. Ebbe a körbe tartozik a szászsebesi városi múzeumban őrzött 18. századi barokk dombormű. A dombormű hátoldalán részben olvasható, magyar felirat arra enged következtetni, hogy a kő másodlagos felhasználásával készült a dombormű.

---

Angol leírás, sztori

The Maria-Hilf picture painted by Lucas Cranach the Elder in 1537 and preserved in Innsbruck today has copies spread in the whole Habsburg Empire. The Passau copy made in 1627 acquired special significance in the Ottoman siege of Vienna in 1683. Its cult is known not only in German areas and Austria, but also in Hungary.