"Máriaradna a magyar Mária-kegyhelyek egyike. Ferences temploma híres búcsújáró hely. Kegyképét 1668-ban vásárolta Vrichonassa György katolikus bosnyák kereskedő egy olasz kereskedőtől, mely a régi kápolna oltárát díszítette. 1695-ben Lippa visszafoglalása után a török ezt is felgyújtotta, de a kép a tűzben sértetlen maradt, a kápolna lángoló tetejéről pedig tüzes cserepek hullottak a bámuló törökök közé. Erre a török vezér a gyújtogatókat kivégeztette. A templomot felújították, majd 1756-ban kolostort építették mellé. 1732-óta az aradiak búcsújáróhelye."

Aradtól keletre fekszik a település, kb. 30 km távolságra. 2015-re lett kész a ferences templom és kolostor utolsó nagy felújítása, amely a székesegyház külső környezetét, és a turisták és hívek nagyszámú látogatását segíti. Sajnos a kegytemplom belső felújítása még várat magára. Tehát, odabent, 1960–70 között megállt az idő, egyetlen, új szobrászati alkotástól eltekintve.

Összesen három, színes ólomüveg ablakot építettek be, a szentély mentén. Két, szentet ábrázolót, és a Szentháromságot ábrázolót, a főoltár fölé. Természetesen egy ferences templomból nem hiányozhat egy Szent Ferencet ábrázoló üvegablak.
Az ábrázolt jelenet ugyanaz, mint a kaplonyi ferences templomban látott. Mintha a kaplonyi szobrásznak ez lett volna az ihletadó alkotása...

Az alkotóról a http://templomablakanno.blog.hu/2011/02/23/a_szasz_uvegfestok#more2686466
oldalon találtam némi információt. Persze nem azt, hogy ennek a templomnak az alkotója volt, de a jól olvasható szignót látva semmi kétsége nem lehet az embernek az üvegművész kilétéről.
Carl Ludwig Türcke szász üvegfestő volt, aki a történelmi Magyarország területén, sok helyen megfordult, és hagyta ott a keze nyomát. Hogy még most, ezzel az alkotáspárral kerül fel az oldalra, szinte elég hihetetlen tény.
A pontos évszámra itt sem találtam rá, de itt is a 19. század utolsó évtizedét jelölném meg.

---