A szegedi városháza eredeti formáját Vedres István tervezte, majd 1799 és 1805 között építették fel, majd a szegedi nagy árvíz után egy új emeletet húztak az épületre. Mai arculatát Lechner Ödön tervei alapján, eklektikus-neobarokk stílusban történt átalakítás mutatja. Az épület műemléki védelem alatt áll.

A közgyűlési terem mennyezeti freskója (50 m²) a barokk falfestészet hagyományait éleszti föl, a mennyek birodalmát varázsolja a látogatók elé.

"Allegorikus figurák jelzik a négy sarokban azokat az eszményeket, amelyeket a városatyák egykoron vezérlő eszméiknek tartottak. Középen angyalok emelik magasba a város címerét. A kévével ábrázolt paraszt menyecske a mezőgazdaság megszemélyesítője. Lábánál paprikafüzér képviseli a szegedi jellegzetességeket.

A harsonás, pálmaágas szárnyas nőfigura a kultúra megszemélyesítője, lábánál szoborfej látszik. A kardot, mérleget megtestesítő figura az igazságot, a jogot szimbolizálja, lábánál papírtekercs hever.

A negyedik, kelmét tartó, fogaskerékkel ábrázolt polgárleány az ipar, a kereskedelem megtestesítője.
Könnyed, légies stílusban megfestett akadémikus mennyezetkép."

---