A turisztikai kalauzok szerint Felsőlendván található Szlovénia legnagyobb alapterületű vára. A vár "Trianon előtt" Magyarországhoz, Vasvármegyéhez tartozott. Története az okleveles adatok alapján a XII. századig vezethető vissza. A legfontosabb tulajdonosai az Amadé, Széchy, Nádasdy és Széchényi családok voltak. Az épület a XX. század végére szinte végromlásra jutott. Felújítása, megóvása az utolsó pillanatban kezdődött el. A vár szobrászati díszei közül nagyon kevés maradt meg.
Szent Bálint (Szent Valentin) szobrának torzója a kapubejáróban, a lépcső "alatt" áll.
Bálintot ma elsősorban a szerelmesek tekintik patrónusuknak. A harmadik században élt római püspökszent életéről keveset tudunk. Életrajzaiban valószínűleg több szentéletű személy adatai, legendái mosódnak össze.
Bálintot a középkortól kezdődően az epilepsziások védőszentjeként tartották számon. A leggyakrabban püspöki ruházatban ábrázolták, úgy, hogy bal kezében pásztor botot tart, jobb kezével áldást ad az előtte fekvő betegre.
A felsőlendvai szobornál a kezeknek csonkja látszik, de az áldást adó mozdulat így is sejthető.

A szobor valószínűleg az 1700-as évek első felében készült, a talapzaton a szent neve (VALENTINUS) olvasható.

---