Alig hihető számomra is, hogy ez a kisváros még nem volt fent itt az oldalon. Mondjuk annyira kiesik az én szokásos útvonalamból is, hogy bizonyára ezért van az, hogy csak az idén tavasszal jutottam el arrafelé.
A települést pedig sokan ismerhetik, hiszen itt volt, van a Hajdúsági Iparművek hatalmas gyártelepe – illetve az a kevés, ami mára megmaradt belőle. Itt gyártották az automata mosógépeket, vízmelegítőket, centrifugákat, stb.. Több ezer embernek adtak munkát – sokan még Debrecenből is kijártak oda dolgozni.

A főtéren áll a közös első és második világháborús emlékmű, mellyel a holokauszt áldozataira is emlékeznek a lakosok. A tér nagy, és ez az egyetlen emlékmű áll a parkban.

Részletek a wikipédiás szócikkből, ami a településről szól:
"Az I. világháború következtében Téglás község vesztesége lélekszámban 32 fő volt. 1915 szeptemberében már a templom 1775-ben öntetett két harangja közül a 3 mázsásat, valamint két ón kannát, és két vörösréz kannát át kellett adni hadi célra...
A II. világháború harcai 1944. október 22. és 26. között Tégláson is átvonultak. Október 26-án délfelé csendesült el a harci zaj, amikor a németek kivonultak a faluból és a búvóhelyekről előjöttek az emberek. Kétségbeejtő látvány fogadta őket, 44 ház és 27 gazdasági épület pusztult el. Sok német, román, és szovjet katona esett el a harcokban, de a falusi lakosok közül is 26-an estek áldozatul a négynapos harcnak. A faluból bevonultatott honvédekből 114-en estek el a frontokon, a zsidó lakosságot elhurcolták. A két világháború áldozatainak nevei bronz falevélbe öntve találhatók a város főterén 1992-ben felavatott világháborús emlékművön."

---