Szob város az Ipoly és Duna folyók bal partjainál, azok találkozásánál. Igazi "átkelő" hely.
Ezt a státuszát kiegészítette a múltszázadi békeszerződésnek nevezett erőszakos diktátum, mely határ "átkelő-vé" tette.

Gyermekkori és most, időskori csavargásaim során is számtalanszor kerestem és ha nem volt készítettem "átkelő"-ket kisebb és nagyobb vízfolyásokon. Soha nem okozott nagy gondod, mert anyai nagyapám megtanított a patakkövekből "átkelő"-t építeni. Ha nem sikerült, patakba, folyóba estem. Máskor jobban vigyáztam.

Az én szememben Józsa Pál homokkő "pataköve" a két betonpillérre emelve biztonságos Átkelő a szobiak és látogatóik, vendégeik részére. Az Átkelőt körbejárva megcsodálhatják, megsimogathatják és a park padjain ülve elbeszélhetik a saját átkelő történetüket.

Józsa az Átkelőt a közeli Verőcén rendezett "szobrásztáborban" formálta meg.

---