A mai Dörgicse 1950-ben jött létre, két falu: Alsódörgicse és Felsődörgicse egyesítéséből. Alsódörgicse van közelebb a Balatonhoz, Felsődörgicse kissé távolabbra.

Felsődörgicse középkori templomának romja és ép evangélikus temploma között nincs nagy távolság, de éppen elfér ott egy jókora szobor.

Alacsony kőtalapzaton egy egész alakos férfit ábrázol. Lábait keresztbe vetve, „törökülésben” ül. Fején olyan föveg van és bajszos arcának látványa is olyan, ami az eurázsiai szteppék emberére mutat. Lehet hun, lehet avar, lehet honfoglaló magyar, lehet kun.

A kerek fejű, kerek testű ember kezei között egy hangszert tart. Húros hangszer lehet, amin kézzel csaltak elő zenét. Ilyen húros-pengetős lantszerű hangszer a koboz, amit az ősmagyarok, a csángók és a kunok is használtak.

Dörgicse honlapján ezt a helyet Millenniumi emlékparknak nevezik és a szobrot „Regős” névvel illetik és a szobrászt is megnevezik. Idézem: ’A Regős szobor Nagy István szobrászművész alkotása. Egy törökülésbe helyezkedő férfi-alakot ábrázol, aki énekel. Énekét pengetős hangszerrel kíséri. Öltözéke keleties, régies, akár csak hangszere, hajviselete, valamint egyéb felszerelése, például a tarsolylemeze is. Ezekkel utal a magyarokkal, hunokkal, avarokkal való rokonságra, kapcsolatokra.”
Más honlapon a szobrot ötnegyedes méretűnek, 2 m körüli magasságúnak írják. Talapzata helyi kőből rakva és fugázva, annak magassága 50 cm.

Az egyetlen kőtömbből kifaragott és részleteiben megdolgozott szoborral jól elbántak: az egész kőfelületet vastagon bemázolták rózsaszínű festékkel! Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a festékréteg sok helyen hámlik és az időjárási hatásokra leváló részek talán újravarázsolják az eredeti kőalkotást!

A Millenniumi emlékparkot 2001. április 29-én avatták fel. Mivel a parkban csak ezen szobrot és a korábban (1938-ban) készült kopjafák felújítását említik - a Regős-szobrot ekkor avathatták. .

---