Kossuth Lajos 1802-ben született Monokon és 1894-ben halt meg Torinóban.
Hosszú életének alig több mint a felét tölthette hazájában, évtizedekig emigrációban kellett élnie. Népszerűsége nagy volt, bizonyítja ezt, hogy szobra áll New Yorkban, tere emléktáblával Párizsban, továbbá ő az egyetlen külföldi államférfi, akinek szobrot állítottak a Capitoliumban. Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a települések nagy részén közterület viseli a nevét, kultusza pedig ma is élő, bizonyítja ezt a 2016-ban Tiszalúc főterén állított mellszobra is.

Dr. Ádámfy József A világ Kossuth szobrai 1978-ban megjelent könyvében az addigi Kossuth-szobrokat számolta össze, az eredmény 239 db Kossuth képzőművészeti alkotás, azóta ez a szám már a 300-at is meghaladhatja, a Köztérképen is 200-nál többet találhatunk.

Kossuth szerepét a lehetőség felértékelte, hiszen ha ő egy másik korszakban él, talán nem tudott volna olyan módon beleilleszkedni a történelmünkbe, ahogyan ezt az adott kedvező körülmények között megtette.

"A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt."

Tiszalúcon magas talapzatra helyezték Ekker Róbert szerencsi szobrászművész Kossuth bronz mellszobrát, és a főteret is Kossuthról nevezték el.

"Az emberek alatta rendre járnak
S elmennek mind a temetőbe ki.
Ő áll, fölötte minden változásnak,
S az évek adnak patinát neki."

(Juhász Gyula Kossuth-szobor)

---