Az idei húsvéthétfő megnyugvást hozott Rieger Tibor rég megmintázott, a koronázási palástot másfélszeres méretben ábrázoló domborművének.
Az előzményeket részletesen követi a kapcsolt lap leírása, másrészt az avatással kapcsolatban fellelhető cikkek jórészt nyugtázzák az eddig ismerteket. Ennek rövid összefoglalója:
Az alkotó 2004-ben készítette el egyéni ötlete alapján a Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palást domborművét, ami elég sokáig a kertjében állt. Ezt követően került a Budai Irgalmasrendi Kórház Árpád fejedelem úti épülete fala mellé Kozma Imre atya felajánlására (2007).
Az alkotás éveket töltött itt, amikor egy kiállításra szállították (2012) a Várnegyed Galériába. Még ebben az évben, a kiállítás bezárása után helyezték el a a Várban, a Mária Magdolna-romtemplom fennmaradt területén, annak szentélyében. Ahogy olvasom, a Budavári Önkormányzat úgy döntött, megvásárolja az alkotást. Amin gondolkodom, a "végleges" helyen történt felállítás és az avatás (a szándék és a megvalósítás) között öt év telt el, így nem értelmezhető egész pontosan, a döntés mikor is született?
Tény azonban, hogy most az alkotás elismerten végleges helyén, az őt megillető környezetben és elhelyezésben látható, a korábbihoz képest kicsit elfordítva úgy, hogy az alkotó gondolatait két nyelven tartalmazó táblák is kiegészítik. A magyar változat megfogalmazása:
"A magyar királyok koronázó palástja bronzban megjelenítve /
Az eredetit Szent István és Gizella királyné hálaadó ajándékként készíttette 1031-ben / bizánci selyemszövetből, arany- és selyemhímzéssel. / A XII. század végétől az Árpád-házi királyaink és később / minden magyar király koronázó palástjaként szolgált./
Itt, ezen a helyen 1792-ben I. Ferenc koronázásakor használták, / majd utoljára 1916. december 30-án IV. Károlyra terítették a Mátyás-templomban. /

2000-től 2004-ig készítettem, hálát adva a Mindenhatónak államalapító királyunkért. /
Rieger Tibor / szobrászművész/

A műalkotást 2017 Húsvétján a Budavári Önkormányzat állította végleges helyére. /
Az eredeti palást a Magyar Nemzeti Múzeumban látható."

A palást történetéhez tartozó néhány fontosabb tudnivaló, ill. érdekes részlet már bemutatásra került a kapcsolt műlapon. Ajánlom ugyanakkor a forrásnál jelölt cikkeket, amik szintén kiemelnek ide tartozó részleteket magáról a királyi palástról, ill. természetesen tudósítanak az avató ünnepségről is.

Köszönöm Papp János levelét, amiben felhívta figyelmemet a jelentős előrelépésre, ill. a küldött cikkek elérhetőségével segített, szinte előkészítette ennek a műlapnak a létrejöttét.

---