Budapest100 rendezvénysorozat... idén a rakpart mentén megnyitott házakkal. Sikerült eljutni néhány helyszínre.
A Piarista Gimnáziumba azért mentem el, mert valamikor, kb öt éve, amikor először nyitották meg kapuit a felújítások, építkezések után, jártam már itt, de kissé kopárnak ítéltem. Az mindenképpen kiderült, hogy a költözködéskor nem minden került a helyére.
Célom szerint utána akartam nézni, mennyit változott ez a kép az eltelt idő alatt. Sajnos nem sokat, de mazsolákat azért találtam.
A puritán egyszerűségű, de patinás összhatású kápolna berendezése nem változott, nem kerültek vissza továbbra sem az egykori szobrok (hatból három található különböző folyosókon elhelyezve). Egy értékelhető "újdonság" ez a feszület. Kiderült, nem én voltam egyedül, akinek feltűnt, mert a kísérő tanártól érdeklődve megtudtam, már korábban érdeklődött valaki az alkotó iránt, de sajnos nem jutott eszébe a név.
A biztos támpont az volt, hogy Sík Sándor első, farkasréti sírjáról származik a korpusz, első temetésekor volt síremlékén található.

Sík Sándort, akkori piarista rendfőnököt (aki egyben költő, egyházi író, műfordító, irodalomtörténész is volt) 1963. október 4-én temették. Síremlékét, amire az egyszerűségében, finom ábrázolásával kifejező korpusz készült 1965. október 30-án áldották meg. 1980-ban a rendfőnök hamvait a mai Fiumei úti Sírkertbe szállították, ahol az új piarista kriptába temették el.

A korpusz a rendház múzeumába került. Később, a gimnázium kápolnájának tervezésekor Kovács Zoltán belsőépítész elképzelése szerint már a most is látható keresztre kerülhetett, vagy kerülhetett volna. Az alkotás útját a források alapján nem tudom egész pontosan követni. Azt sem, miért nem került a helyére mégsem a kereszt, miért nem volt látható rajta korábban az alkotás? Amit olvasok: 2016-ban került a kápolna szentélyébe a most látható kereszt, ill. arra Lessenyei Márta alkotása.

---