Kozmapart néven ismerik a helyiek a város nyugati részén, a Kozma utca és az Álmos utca végén a két utca között elterülő dombot. A tetején áll egy felirat nélküli kőkereszt. Bedekovich Lőrinc Jászfényszaruról 1781-ben készült térképén megtalálható egy épület kereszt jelzéssel a Kozma-part helyén. A Fényszaruiak Baráti Egyesülete kéthetes régész tábort szervezett és bonyolított 1996. és 1997. augusztus havában. A Kozmaparti ásatásokon középiskolás és egyetemista diákok feltáró munkát végeztek, melyet dr. Selmeczi László, a debreceni Déri Múzeum igazgatója irányított. A kutatás során feltárt leletek igazolták, hogy a Gyárfás István könyvében szereplő Szentkozmadamján település templomának alapjait találták meg. Az egri egyházmegyei történeti leírásban szerepelt, hogy a 18. században Jászfényszaru határában állott egy romos kápolna, amelyet egy remete őrzött. A jászfényszarui elöljáróság engedélyt kért a püspöktől a romos templom lebontására, mert a kövekre nagy szükség volt az új községháza építésénél. Az engedélyt megkapták, így a kápolnát lebontották.
Az Árpád-kori falusi kőtemplom gótikus stílusban épült, szögletes apszissal, kb. 7 m széles és 12 m hosszú volt. Szép, faragott kövekből épült, kőfaragványokkal, freskókkal díszítették. Az építmény a tatárjárás idején elpusztult, sokáig romosan állott. Az itt talált lapos, széles téglák feltehetőn a helyreállítás idején kerültek ide. A templomon belül és kívül sírokat tártak fel. A keresztet minden bizonnyal a templom lebontását követően a szent hely megjelölésére állították.

---