Az üvegablak a Fatimai Szűzanya tiszteletére épült Szent István Király Plébániatemplomban a szentély bal oldalán látható. A kétszárnyas ablak jobb oldalán Mihály, a bal oldalán Gábriel arkangyal van. Gábriel kezében harsona, Mihály kezében kard és pajzs van.
„A szentírásban a három, név szerint ismert főangyalnak rendkívüli küldetés jutott. Nevük jelentése alapján: Mihály, ki olyan, mint az Isten; Gábor Isten ereje; Rafael Isten orvossága. Mihály védelmező, Gábor hírvivő, Rafael gyógyító. Szent Mihályt a mennybéli hadak nagy vezérének és győztes harcosának nevezi a liturgia. Gábor mint legfelsőbb követ égi titkokat tár fel…. Míg Szent Gábor és Szent Rafael arkangyalok csak 1921-ben kerültek be a római naptárba, Szent Mihály főangyalt már az ókeresztény korban nagy tisztelet övezte”
„Gábriel az Ószövetségben és az Újszövetségben is szerepel. Lukács Evangéliuma Gábrielt úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét. Előbb Zakariás papnak adja hírül Keresztelő Szent János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani (Lk. 1,5-20), majd Názáretben Máriánál is megjelenik, hogy közölje vele a szeplőtlen fogantatást, Jézus születését és jövendő, messiási hivatását. (Lk. 1,26-38).
Gábrielt az iszlám vallás is tiszteli (arab neve Dzsibril), ugyanis hitük szerint ő tárta fel Mohamed prófétának a Koránt. Gabriel arkangyal a remény angyala, aki mindig reményt ad az embereknek. Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak Mihály arkangyaltól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi. Gabrielt Isten hangjának is tartják. Erre utal, hogy leggyakrabban trombitaként, harsonaként szimbolizálják. Általában ezüst és fehér színnel ábrázolják”
Egy legenda szerint Ottó és II. Szilveszter pápa a lengyel királynak akarta adni Attila koronáját. Gábriel arkangyal volt, aki II. Szilveszter pápának álmában azt mondta, hogy ne a lengyel királynak adja, hanem annak a küldöttnek, aki másnap érkezik. Másnap István magyar fejedelem követe Asztrik apát érkezett.

---