Laborcz Ferenc tardosi vörös mészkőből készült életnagyságú zsánerszobra utolsó alkotói korszakának egyik fontos munkája, az általában fémszobrairól, főként rézhegesztéseiről elhíresült szobrász itt kőben valósítja meg azt a finom egyensúlyt, szobrászi architektúrát, amely művészetének az ötvenes évek után egyértelműen védjegye. A két alak, a gyermekét, pólyásbabát karjában tartó anya valójában egyetlen tömbnek hat, a csecsemő kiképzése során a szobrász a domborművekre jellemző megoldásokkal élt, miközben például az anya arcábrázolásában több jellegzetes saját stílusjegy megjelenik.

Igen valószínű, hogy a szobor azonos azzal a szobortervvel, melyre Laborcz Ferenc 1962. október 24-én szerződött, és amely eredetileg a nyíregyházi kórház épülete előtt állt volna. Ezt a tervet azonban a zsűri és a beruházó képviselői is elutasították. A részleteket lásd a szoborról szóló blogbejegyzésem végén.

http://csuhai.com/2014/04/18/hogy-a-laba-sem-eri-a-foldet/