Ezt a műlapot Ády-nak ajánlom, az eltelt közel öt év után hirtelen. Benne bízom ugyanis elsősorban, mivel tudom, hogy ő is készült az őszödi üdülő felkeresésére és listája van az ott egykor fellelhető alkotásokról.
Listám nekem is volt, de nem vált be. Az azon szereplő alkotások nem, vagy csak részben lelhetők fel, ill. nyilvánvalóan hiányos. Sőt, az azóta neki-nekifutó keresés sem hozott eredményt. Ezért várakozik ez az azóta majdnem el is felejtett fényképsorozat, ami az üdülő ebédlőjeként működő épület lábazatán végigvonuló dombormű-sort mutatja.

Zavaró tényező, hogy az épület maga beton, a lábazat azonban nem valószínű, hogy öntött formákból áll össze, bár az is lehet. Kisebb darabokból van összeillesztve és felapplikálva, amit jól rejt el a szem elől a környezetét alkotó anyag függőleges csíkozása. Így aztán kétkedem, kis híján minden részletében.

Amiben biztos vagyok, a modern megformálású domborművek a nyaralás élvezetes pillanatait örökítik meg. Vidám lubickolás, családi-társas együttlét, összetartozó csoportok. Az élet örömei, a szabadság és játékosság minden elkülönült képen megmutatkozik.
Absztrakt alkotás-sor, amin mégis boldogan karját ég felé tartó, vagy éppen összegömbölyödve pihenő embereket látok, itt-ott állatok is megjelennek (óriás méretű madár repül a nyaralók feje felett, másik képen az alsó részen mintha lovagló figurát látnék, egyik képen hal úszkál ). Nagyrészt elmondható, hogy a jelenetek sora azonos témakör köré lettek "felfűzve", míg az egyes táblák vízszintesen megosztva, két, esetleg három szinten tárják elénk titkaikat.

Titok pedig van bőven. Nem igazán tudom, mikor létesült az üdülő maga. Viszonylag konkrét információ annyi, hogy az 1960-70-es évekre tehető építése. Hogy ezen belül a számtalan épület, ill. ebből az ebédlő mikor épült, kinyomozhatatlannak látszik – holott ezzel nyilván egyidős ez a sajátos, egyedi és számomra vonzó épületdísz. (Két építészt is találtam az Artportal-on, akik érintettek az üdülő tervezésében, de önmagában ez nem jelent kiindulási alapot.) Az egyéninek tűnő stílus alapján sem igen tudok elindulni, bár lehet ez az én hibám.

Tehát, a labda feldobva, aki tudja – remélem – lecsapja.

---