Stúr Lajos (szlovákul Ľudovít Štúr) Zayugrócon született 1815. október 29-én és 1856-ban Modoron vadászbaleset következtében halt meg. A politikus, költő, író, újságíró, tanár, filozófus és nyelvész tanulmányait a győri evangélikus algimnáziumban kezdte meg, később a pozsonyi evangélikus líceumban folytatta és Halléban fejezte be. Ő volt az első szlovák nyelvű politikai újság szerkesztője, őt tartják a szlovák irodalmi nyelv megteremtőjének, Szlovákiában nagy tisztelet övezi emlékét a szlovák önállóság megteremtésével kapcsolatban.
A nemzeti romantika hajnalán 1836. április 24-ére hazafias jellegű kirándulást szervezett Dévényre. Részt vett rajta a pozsonyi Cseh-szlovák Társaság 16 tagja. Ennek az eseménynek a 100. évfordulóján emléktáblát helyeztek el a vár falán, Stúr Lajost ábrázoló domborművel.
A vár és környéke történelmi, geológiai és kulturális jelentőségű hely. Számos osztrák, német, szlovák és magyar legenda fűződik hozzá. A monda szerint egy nemes lovag apácát szöktetett meg a környékbeli kolostorból és a vár tornya felé menekültek. Amikor az üldözők már a sarkukba értek, rájöttek, hogy milyen rosszul döntöttek, mert a toronyban nincs más út, csak felfele. A csúcsról kéz a kézben levetették magukat a hömpölygő mélybe, a Duna medrébe. Ahol vízbe estek, ott rögtön egy szikla nőtt, amit azóta asszonykő (weiber-stein) néven emlegetnek. A torony neve pedig apácatorony lett.

---