A 32 méter magas barokk alkotás Közép-Európa legnagyobb szoborcsoportja. Az építés kezdeményezője és tervezője Václav Render császári főépítész, aki 1716-ban javasolta a városi tanácsnak a monumentális Szentháromság-oszlop felépítését. Ebben az időben már vége felé járt az 1714 és 1716 között dúló pestisjárvány, és a túlélők hálából már elkezdték egy kisebb méretű pestisoszlop építését a közeli Alsó téren. Render azonban egy példátlanul pompás emlékről álmodott, és élete hátralévő részét és minden vagyonát a grandiózus terv megvalósításának szentelte. Sajnos a nagy mű elkészültét már nem érhette meg, 1733. augusztus 3-án bekövetkezett halálakor még csak a kápolnát fedő első szint volt készen, de bizonyos, hogy kezdetektől fogva világos elképzelése volt a végleges felépítményről. Ezt bizonyítja, hogy egy két méter mély és 200 négyzetméter nagyságú alap kiásásával kezdődtek a munkálatok. A kivitelezésen számos olomouci mester munkálkodott. A 1754 évi befejezést közülük többen nem érhették meg. František Thonecky, Jan Václav Rokicky, és Augustin Scholtz is dolgoztak rajta, de nem láthatták az elkészült oszlopot. A művet végül Rokicky fia, Jan Ignác fejezte be. A kőszobrok faragását Filip Sattler, kezdte el, halála után Ondřej Zahner folytatta a munkát. Šimon Forstner aranyműves készítette az aranyozott rézszobrokat, ő csak súlyosan megbetegedett a munkája közben használt higany gőzének a káros hatásától.
Az elkészült kompozíció egy 17 méter átmérőjű homokkő alapra épült három szintes felépítmény. Az első szint belsejében egy kis festett kápolna van beépítve, amelynek domborművein Káin és Ábel, Noé és a vízözön, Ábrahám és fia Izsák, és Jézus kereszthalála van megörökítve. A felépítmény 52 szobrászati díszítést tartalmaz, a 12 életnagyságnál nagyobb apostolon kívül 18 egyéb szent látható, valamint angyalokat és keresztény erényeket bemutató domborművek. A legtetején a Szentháromságot ábrázoló aranyozott réz szobor foglal helyet, alatta pedig Szűz Mária mennybemenetelének ábrázolása látható. Az alsóbb szinteken Jézus földi életéhez kapcsolódó szentek alakjai állnak: anyjának szülei Szent Anna és Szent Joachim, nevelőapja Szent József, valamint Keresztelő Szent János. Mellettük Szent Lőrinc és Szent Jeromos. A három dombormű a három Isteni erényt mutatja: a Hitet, a Reményt és a Szeretetet. Alattuk látható Szent Cyrillt és Metódot, Szent Balázst, Sarkander Jánost, Szent Bélát és Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobrok, és a Harmincéves háború alatt mártírhalált halt, liliomokkal ábrázolt Sarkander. Az alsóbb szinten látható még Szent Móric és a másik cseh védőszent, Szent Václav alakja, Ausztria patrónusa Szent Flórián, Kapisztrán Szent János, Szent Antal és Gonzága Lajos, a diákok védőszentje.
Az oszlopon négy aranyozott kronogram olvasható. A szövegekben látható nagybetűk római számként összegezve az oszlop elkészülésének évét, 1754-et adják.
1754. szeptember 9-én nagy ünnepség keretében avatták fel, amelyen Mária Terézia királynő is részt vett férje, Lotaringiai Ferenc császár társaságában.
1754-ben a porosz hadsereg támadása idején az oszlop többször megsérült. Ekkor egy küldöttséget menesztettek James Keith tábornokhoz, és arra kérték, ne lőjenek többet az oszlopra. A kérést teljesítették. A felújítás után az oszlop törzsében emlékeztetőül meghagytak egy bearanyozott ágyúgolyót, ami a mai napig látható.
Napjainkban az oszlopot a cseh kormány kulturális nemzeti értékek védelméről szóló törvénye védi. 2000-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította.
Legutóbb 1998 és 2001 között végeztek teljes körű felújítást. A kőszobrok restaurálását Ladislav Werkmann, az aranyozott rézszobrok felújítását pedig Ivan Houska végezte.

---

Angol leírás, sztori

The column is 32 meters high. It was built between 1716 and 1754. The statue group consists of 52 elements. On the lower level there is a chapel built in. Statues depict patron saints. The Trinity is placed on the top of the column. It is the biggest Baroque sculptural group in the Czech Republic.