Az 1956-os Emlékhely a 60. évforduló alkalmából készült, hálával adózva Hőseink emlékének. Minthogy a helyi októberi események nem voltak meghatározóak, így az emlékhely a nemzeti ünnepünkkor tartandó általános megemlékezés helyszínét hivatott biztosítani helyi utalások, konkrétumok nélkül. Így az általános szimbólummá nemesedett, mindenki által messziről és egyértelműen dekódolható lyukas zászló motívuma a szoborkompozíció központi eleme. A süttői mészkőből faragott zászló lebegni látszik. A lobogó zászló lendületet, aktivitást sugall, a forradalom és szabadságharc lelkesedésére, hitre, lendületre utalva.

Az emlékmű alatti burkolat a forradalmi szimbólummá alakult bazalt kockakő. Az egyenesen az emlékhez vezető út szabályos rendje idővel megbomlik, barikád-jellegű, szabálytalan rézsűvé magasodik. A kőhalom a forradalom cselekményeinek megszemélyesítése, praktikusan pedig láthatatlan alátámasztása az ezáltal lebegni tetsző áldozati szimbólumnak, a lyukas zászlónak.

A hátsó rozsdás vasfal ünnepélyesen hordozza az Emlékre írandó szövegeket.