Helesfa kálváriával övezett temploma dombon áll, de a település egy észak-déli irányú völgyben húzódik. A templomtól keletre, lenn a völgyben, egy közparkban három emlékmű sorakozik egymás mellett: egy II. világháborús, egy I. világháborús és egy 1956-os.

Az I. világháborús a sorban középen álló. Hatszögletű alacsony kovácsoltvas kerítés övezi. Az emlékmű vörös homokkőből falazott. Csúcsán egy bronz turul van, kiterjesztett szárnyakkal. Alatta, a homokkő elem déli oldalára Magyarország címerét faragták, melyet két babérág övez.

Alatta, éppen középen egy kőtábla van ezzel a felirattal:
EMLÉKE
JAKAB JÓZSEFNEK
A HELESFAI KÁLVÁRIA
ÉS EZEN EMLÉKMŰ
ALAPÍTÓJÁNAK
*. 1858. +. 1911.

A legalsó kőtömbön egy nagy fehér kőlap van, erre 19 nevet véstek fel. A nevek mellé írták, hogy melyik katonai egységben szolgáltak, mi volt a rendfokozatuk, melyik évben estek el és hol.

Az emlékműre nincs ráírva, hogy ez egy I. világháborús emlékmű. Erre az évszámok (1914, 1915, 1916, 1917, 1918) és a helyszínek (Szerbia, Olaszfront, Oroszország, Görcz) utalnak.

A hősi halottak neve felett egy pajzs alakú bronztábla van erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

---