Évszázadok óta egymáshoz közel két Újfalu volt, a nyugatit Magyarújfalunak, a keletit Németújfalunak nevezték. 1940-ben egyesült a két település Nagyújfalu néven, majd ebből 1942-ben lett Kétújfalu.

Németújfalunak római katolikus temploma van, amely a főutca (Zrínyi utca) keleti oldalán áll. Szent Mihály tiszteletére szentelt. Kiterjedt park övezi, amelybe szabadon be lehet járni. Az előkert bal oldalán, közel a járdához van a világháborús emlékmű. Minden felirat és művészeti elem az utca (azaz nyugat) felé néz.

A magas kőpillér tetején egy kiterjesztett szárnyú turul áll, egy félgömbön.

Középen egy fehér kőtáblára egy függőleges pengéjű kard van vésve, két babérággal övezve.

Alatta ez a felirat:
VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT
HŐSEINK
NÉMETÚJFALU
Alatta 18 hősi halott neve.
SZENTMIHÁLYFA PUSZTA
Alatta 9 hősi halott neve.
A nevek mellett a csapategység neve és a katonai rendfokozat is ott áll.
[Szentmihályfa puszta még keletebbre lévő korábbi falu volt, amely az I. világháború idején már rég Németújfaluhoz tartozott.]

Az emlékmű aljára még egy négysoros véset van, amelynek szövege nehezen olvasható. Valószínűleg ez:
EMELTE GRÓF ANDRÁSSY SÁNDOR
NÉMETÚJFALU KÖZSÉG ÉS
SZENTMIHÁLYFA - PUSZTA HÁLÁS KEGYELETE
1923

A babérágak felett és a turul alatt egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

Az I. világháborús nevek sora alá utólag egy fekete kőtáblát erősítettek. Ennek felirata:
KÉTÚJFALU II. VILÁGHÁBORÚS
ÁLDOZATAI
Itt 4 áldozat neve olvasható.

---