A mai Királyegyháza területén korábban két település volt: Vásárosszentgál és Magyarszentiván. A hivatalos egyesítés 1940-ben történt.

A valamikori Magyarszentiván világháborús emlékműve egy hármas útelágazásnál áll. Alacsony kovácsoltvas kerítés övezi. A magasra nyúló emlékmű pillérét vörös homokkő tömbökből állították össze.

Legfelül egy kiterjesztett szárnyú turul áll egy félgömbön. A madár nagyon élethű, részleteiben finoman kidolgozott, pedig kőből van faragva. Karmai között egy kardot tart, amely teljesen újszerű, pengéje fényesen csillogó.

Alatta, a pillér déli oldalának kőfelületére domborművesen kimunkálva egy babérágon két keresztbe tett fegyver (egy kard és egy puska) van, felettük egy katonai sisak. Alatta felirat: A HAZÁÉRT.

Lejjebb növényfonat van. Felette évszámok: 1914 - 1918.

Alul egy hófehér márványtáblára ezt vésték:
A VILÁGHÁBORÚBAN
ELESETT, ELTŰNT HŐSÖK
DICSŐSÉGES NEVEINEK
ÉS TETTEINEK MEGÖRÖKÍTÉSÉRE
ÖRÖKEMLÉKEZETÜL ÁLLÍTTATTA
MAGYARSZENTIVÁN KÖZSÉG
KÖZÖNSÉGE
Alattuk a nevek, 23 hősi halált halt és 7 eltűnt, összesen 30 név.

A felső kőtömb közepére egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

A "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa" szerint az emlékmű megalkotásában még közreműködött: Ifj. Stibi György kőfaragó.

Az alkotóra vonatkozik a következő: "Kőfaragók. Ifj. Stibi György, üzemét édesapja 1892-ben alapította, nála is tanult 1904-ig. 1922-ben önállósította magát, s azóta 3 segéddel, 3 tanulóval és 1, 2,25 lóerejű motorral dolgozik. Nevezetesebb munkái: Magyarszentiván, Kővágószőlős, Belény, Szebény, Romonya, Kisasszonyfa községek hősi emlékei." Forrás: B. Horváth Csilla: Mozaikok a pécsi kisipar történetéből az 1930-as években. In.: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 19. Pécs. 1974. p. 165.

Az emlékmű keleti oldalára utólag egy fekete kőtáblát helyeztek. Ennek felirata:
A II. VILÁGHÁBORÚBAN
ELESETT HŐSÖK EMLÉKÉRE
Alatta 24 áldozat neve sorakozik.

---