Nagydobsza református temploma a főutca keleti oldalán van. 1808-ban épült, késő barokk stílusban, így műemlék.

A templomtól jobbra áll a világháborús emlékmű. A templomkertben van, de csak pár méterrel beljebb a járdától, így jól látható és fényképezhető. Azért is lehet ez, mert itt nem kerítésfal van, hanem csak egy kovácsoltvas kerítés húzódik az emlékmű előtt.

Az emlékmű kőelemei magasba nyúlnak. A legtetején egy turul ül, felhúzott szárnyakkal. Sötét színű, de fényesen csillogó.

A kőpillér nyugati oldalára egy fehér márványlapot rögzítettek, ennek felirata:
AZ 1914 - 1918
VILÁGHÁBORÚBAN
HŐSI HALÁLT HALTAK

Alatta 19 elesett nevét sorolták fel.

ÁLLÍTTATTA
NAGYDOBSZA KÖZSÉG
HÁLÁS KÖZÖNSÉGE 1923.
FELÚJÍTVA 1992.

Még lejjebb egy másik márványlap van amely nyilván az 1992-es felújításkor kerülhetett ide. Ennek feliratai:

A II. VILÁGHÁBORÚBAN
ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK A HAZÁÉRT

Itt két oszlopban, összesen 20 áldozat neve látható.

"VALAMI NAGY-NAGY SORS, OK, CÉL VAN ITT,
VALAMI NAGY-NAGY TANULSÁG,
AMELY KIS NÉPEKET TANÍT."
(ADY)

A legalsó kőtömbre egy pajzs alakú bronztábla van erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

---