A Fekete Sas egy fogadó volt Kassán, ahol sok jeles vendéget fogadtak az évszázadok során, minthogy eredetileg 1782-ben épült, barokk stílusban. Persze ennek még a nyomai sem látszanak a mai homlokzaton.
Az egyik neves vendég Kazinczy Ferenc volt, a magyar nyelv megújítója, aki többször is járt a városban.
A wikipédiás életrajzában az alábbi sorokat találtam erről:
"1779. szeptember 9-én Milecz Sámuel tornai ügyészhez utazott Kassára, ott kötött ismeretséget fiatalkori szerelmével, Rozgonyi Erzsébettel, valamint Baróti Szabó Dáviddal...
Az irodalomnak három irányban is megindult fejlődését (franciás, klasszikus, magyaros irány) rendezni és az irodalmi mozgalmakat szervezni akarván, 1787. november 13-án Barótival és Batsányi Jánossal együtt Kassán megindította a Magyar Museum című folyóiratot, azon a szintén vezérszerepre vágyó Batsányival hamarosan összekülönbözött és 1789-ben, már a második füzetnél visszalépett és kivált a szerkesztőségből."

A táblán, természetesen két nyelven (szlovák, magyar), az alábbi szöveg olvasható: Itt élt és/ dolgozott/ a költő és/ nyelvész/ Kazinczy Ferenc/ 1759–1831

A szöveg közben, a már Kassáról jól ismert domborműtípus, ahol gyakorlatilag egy fejszobor néz ki a tábla síkjából.

A domborműves táblát a források szerint 1995. januárjában avatták fel.

És, a leglényegesebb, az a cikk, amiben az emléktábla létrejöttének, és a mai, Kassán élő magyar nemzetiség helyzetéről írnak: http://felvidek.ma/2015/01/nyelvmuveles-nyelvvedelem-nyelvmentes/
Érdemes végigolvasni!
És, igen, emiatt a helyzet miatt tartom rossz lépésnek a kassai műlap eltüntetését. Hiszen én sem mentem volna oda, ha nem tudnám, hogy a magyarság emlékeinek rögzítésére most vagyunk a 24. órában...
Ha nem tesszük meg, félő, hogy 2-3, esetleg tíz év múlva már nem lehet ezt megtenni.

Kezembe került, mert kértem, és adták, egy olyan idegenforgalmi anyag, melyet az Európa Kulturális főváros cím elnyerésekor készítettek, ahol egyetlen szót, egyetlen mondatot nem pazaroltak arra, hogy leírják: Kassa egy magyar város volt, évszázadokon át...

A műalkotások nem tehetnek arról, főleg a többszáz évesek, hogy volt egy 1920. június 4.

---