Tótszentgyörgy egyutcás település. Az 1793-as építésű református temploma a főutca keleti oldalán áll. Hossztengelye kelet felé irányul. A nyugati bejárattól jobbra helyezték el a világháborús emlékműveket. Egy méterre vannak a kovácsoltvas kerítéstől beljebb, így az utcáról jól láthatók.

Egy közös betontalapzaton vannak az emlékművek. Alul 10-20 centiméter van közöttük, így a kettőről egy műlapon számolok be. Nyilván az I. világháborús lenne a régebbi. Azonban a két emlékmű anyaga annyira egyforma, hogy valószínűleg 1990 után készítették a II. világháborús emlékművet és egyúttal újjáépítették az I. világháborúsat.

A balra lévő I. világháborús emlékmű felirata:
AZ 1914 – 1918
VILÁGHÁBORÚBAN
HŐSI HALÁLT HALTAK

Alatta egy kard van, két babérággal övezve, szalaggal összekötve.

Ez alatt 10 név sorakozik, amelyből 8 a halott és 2 az eltűnt. A nevek mellett ott van a katonák rendfokozata is. Ez alatt fejeződik be a felirat:
TÓTSZENTGYÖRGY
KÖZSÉG
HÁLÁS KÖZÖNSÉGE
1924.

Mindezek alatt egy pajzs alakú bronztábla van a kőre erősítve. A dombormű központi alakja egy katona. Még áll, de bal kezét szívére szorítva éppen hátrahanyatlik, jobb kezéből már kihullott puskája földre esett, a sisakjával együtt. Az alaktól balra és jobbra felirat van:

AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV
HIÁBA ONTA VÉRT
S KESERVBEN ANNYI HŰ KEBEL
SZAKADT MEG A HONÉRT

[Ezek Vörösmarty Mihály Szózat című versének sorai 1836-ból.]
A hősként eleső alak körül csatajelenetek zajlanak. Balra lovasroham, jobbra szuronyroham, és legalul már sisakok hevernek a földön.
Legfelül Magyarország koronás címerét tartja a levegőben két szárnyas angyal. Azonban, különleges módon a két angyal lábbal felfelé és fejjel lefelé van. Ám nem bukott angyalok ők, hanem egyik kezükkel éppen elérik az elesett katonát és láthatóan igyekeznek a magasba emelni testét.

A pajzs alakú bronztáblát más baranyai falvak I. világháborús emlékművein pontosan ugyanilyen méretben és kivitelben megtaláltam. Mind ugyanezt ábrázolták. Nyilván egyszerre tervezett, megalkotott és legyártott elemről van, amelyet egyes települések egyedi megrendelésére helyeztek el az emlékművekre. A bronz domborműveken az alkotó neve nincs feltüntetve, de más források (főként a Köztérkép "Hősi Emlék. Az I. világháború magyar vonatkozású köztéri, valamint közösségi hősi emlékeinek adatbázisa") megadja, hogy ezek Manno Miltiadesz alkotásai.

Manno Miltiadesz (vagy Miltiades) 1879-től 1935-ig élt. Érdekes életéről a Wikipédiában is olvashatunk.

A domborműveken évszám sincs. Viszont a fenti forrásban - már ahol van konkrét évszám - sok az 1922-es felállítás (Birján, Bogád, Diósviszló, Dunaszekcső, Egerág, Hásságy, Kékesd, Kisdobsza, Kiskassa, Kistamási, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Majs, Nagykozár, Nagynyárád, Okorág, Szemely) található. Igaz vannak 1923-as (Babarc, Bezedek, Botykapeterd (Botyka), Bükkösd, Bükkösd (Megyefa), Dencsháza, Fazekasboda, Ivándárda, Kétújfalu (Magyarújfalu), Kétújfalu (Nemesújfalu), Magyarbóly, Nagydobsza, Olasz, Olasz (Hidor), Pécs (Málom), Pécs (Mecsekszabolcs), Pécs (Somogy), Sósvertike, Sumony, Szaporca, Szebény), vagy 1924-es (Márok, Nagyharsány, Pécs (Rácváros), Szilágy, Tótszentgyörgy), sőt 1927-es (Nagyváty) emlékműállítások is.
Mindezek alapján Manno Miltiadesz baranyai pajzs alakú domborművei mind 1922-ben készülhettek, és vagy abban az évben, vagy a rákövetkező években lettek avatásra készek az ezt hordozó emlékművek.

A pajzs alakú bronz dombormű felső éle 33 cm széles, az alsó csúcsától a tetejéig 36 cm a magassága.

Az emlékmű jobb alsó sarkába ezt vésték: INDUSTRIA R.T. PÉCS.

A jobbra lévő II. világháborús emlékmű kicsit alacsonyabb. Díszítés vagy dombormű nincs rajta. Nagyon elmosódott felső felirata:
A MÁSODIK
VILÁGHÁBORÚBAN
HŐSI HALÁLT
HALTAK

Ez alatt 7 név sorakozik.

Ez alatt fejeződik be a felirat:
1941 – 1945
TÓTSZENTGYÖRGY
KÖSSÉG NÉPE
1991.

---