Dr. Hampel József (1849-1913) régész, akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának igazgatója volt. Jogásznak tanult, de tanárának, Rómer Flórisnak buzdítására érdeklődése a régészet felé fordult. Főként hazánk régészeti anyagát összefoglaló, alapvető munkáiról ismert, amelyekben a kor fő irányzatának megfelelően, tárgytípusonként foglalkozott a leletanyaggal. Érdeklődése igen széles körű volt, s ha nem is kronológiai sorrendben, de máig ható, jelentős eredményeket ért el az ős- és népvándorlás kora, valamint – pályájának kezdeti és záró szakaszában – a római kor kutatásában: részletesen számba vette a kőemlékeket, elemezte a pannóniai kultuszokat. Ő létesítette a Nemzeti Múzeum gipszöntvény-gyűjteményét, ami végül a Szépművészeti Múzeumba került, valamint a gazdag római kőtárat. 1885-től haláláig, 28 éven át szerkesztette az Archaeologiai Értesítő című régészeti folyóiratot, amelyet európai ragra emelt. Bibliográfiája majdnem 400 tételt tesz ki; tudományos munkáiban mindig csakis tényeket közölt, feltevésektől és nem alátámasztott elméletektől tartózkodott. Mindezek ellenére – kétségtelen érdemei mellett – kemény bírálatok is érték. Torma Károllyal együtt kezdte meg 1880-ban a „papföldi” és „csigadombi” ásatásokat, melynek eredményeképp Aquincum polgárváros nagy közfürdője, illetve amfiteátruma került napvilágra.

Az emléktábla avatásáról az 1914. december 15-én megjelent Archeologiai Értesítő [XXXIV. kötet, 4-5. sz.] a 437. oldalán adott hírt az alábbiak szerint:
„HAMPEL JÓZSEF EMLÉKTÁBLÁJA. Az aquincumi múzeum külső falába a főváros áldozatkészségéből egymásután bekerül azon tudósok emléktáblája, kiknek munkálkodása napvilágra hozta ezt a 18 százados romvárost, melynek a középkorban még nevét is elfeledték, ... Schönwiesner emléktáblája kezdi meg a sorozatot; követte az amphiteatrum fölfedezője és fölásatója, Torma Károly emléktáblája; azután jött Rómer Flórisé, utánna Havass Sándoré, az idén pedig Harnpel Józsefé, melynek fényképes másolatát itt adjuk. Az emléktáblát junius 15-ikén nagy ünnepséggel leplezték le. Megjelentek az ünnepségen az elhunyt tudós családjának tagjai, köztük özvegye, Pulszky Polixéna, továbbá előkelő tudós közönség. Az emléktáblánál Thallóczy Lajos titkos tanácsos, a közös pénzügyminisztérium osztályfőnöke méltatta Hampel József kiváló érdemeit. Dr. Bárczy István polgármester beszélt ezután s kifejtette, hogy a főváros Hampel Józsefet már életében szivébe zárta s ott őrzi most is. Az emléktáblát, mely Tóth István szobrászművész alkotása, átvette a főváros, mire a kegyeletes ünnepség véget ért.”

A mára erősen megkopott, helyenként sérült márványtábla felújításra, a korrodált bronz portrédombormű pedig tisztításra szorul. Felirata:

DR. HAMPEL JÓZSEF
1849-1913
EGYETEMI TANÁR
A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ÉREM- ÉS RÉGISÉGTÁRÁNAK
IGAZGATÓJA
BUDAPEST MÚLTJÁNAK LELKES BARÁTJA.
VEZETÉSE ALATT TÖRTÉNTEK 1881 ÉVBEN
AZ ELSŐ PAPFÖLDI ÁSATÁSOK
EZT AZ EMLÉKET HÁLÁJA JELÉÜL ÁLLÍTOTTA
BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS KÖZÖNSÉGE

---

Angol leírás, sztori

Commemorative plaque to József Hampel (1849-1913) Hungarian archaeologist and professor, member of the Hungarian Academy of Sciences. The bronze relief sculpted by István Tóth was affixed to the wall of the old main building of the Aquincum Museum June 15, 1914.