Tarján római katolikus templománál, a délkeleti homlokzat szimmetriatengelyében van a bejárati ajtó, felette egy ablak és ezek felett egy címer.

A kőből faragott címer kiemelkedik a vakolatmezőből és egy kissé kiugró konzolra támaszkodik. A címerpajzsot díszes fonatok övezik. Felette egy hét ágú korona van. A címer mezőjében alul ugyanilyen korona található. A pajzs középső részén egy kardot tartó lény van.

A templom bejáratán egy kis előtérbe juthatunk, ahol jobbra egy tábla ismerteti a falu és a templom történetét. Azt olvashatjuk, hogy: „Tarjánban a római katolikus svábok 1737-es letelepedését követően, 1756-ban alapították meg a plébániát, amelynek első lelkipásztora Johann Georg Koller volt. Az egyházközség anyakönyvei is ekkortól datálódnak. A barokk stílusú katolikus templomot Esterházy József kegyúr építtette 1779 és 1783 között, Fellner Jakab tervei alapján. Fellner halála után a torony és a főhomlokzat építése Gött Antal új elképzelései szerint folytatódott. Jelenlegi formáját 1863-ben nyerte el.”

A török világ után a Tata környékbeli területekre galántai gróf Esterházy József (1682-1748) szervezte a faluk telepítését római katolikus vallású németekkel. Tarján falut is ekkoriban telepítették újra. Az Esterházy család tagjai maradtak később is a földbirtokosok. A falut betelepítő, a plébániát fenntartó, a templomépítést finanszírozó Esterházyak címerét sejthetjük a templom falán.

Valóban, a címerhatározó szerint a galántai gróf Esterházy címer pontosan ez: egy griff, amely két lábon áll, szárnyai jobbra, arca és mancsai balra vannak. Jobbjában kardot, baljában virágot tart. A griff fején kis korona van.

A templom műemlék. A műemlékem.hu a külső leírásnál a címert is említi: "faragott kőkeretes szegmensíves bejárata felett szintén szegmensíves keretezett kórusablak koronás címerdísszel."

---