A városképi jelentőségű Szentháromság-szobor, 165 éven keresztül,
Újvidék főterét díszítette, és egyben a város egyik legszebb ékkövének is számított.
Az alkotómester ismeretlen.
Épült az 1781. esztendőben.
Elbontva 1947 áprilisában.
A tér mai neve: Szabadság tér.
Korábbi elnevezések: Országzászló tér, Ferenc József tér, Erzsébet tér, Felszabadulás tér.

A szobor leírása:

"A talpazat alsó részén három magyar király szobra állt: Szent István, Szent László és I. Lipót szobra."
A királyok szobrai mellett a középső szinten három oldalt címerek díszítették.
"A középső részen Szűz Mária szobra állt, Pál apostol és Nagy Szent Teréz (Avilai Teréz) szobrával együtt."
"A szobor tetején két trónoló alakja volt látható: balról a keresztet tartó Jézus, jobbról az Atyaisten.
Fölöttük a sugárzó nappal megjelenített Szentlélek volt látható."
"A szobor talpazatán a következő német nyelvű felirat volt olvasható: Erbaut im Jahre 1781. (Építették 1781. évben)."

Megjegyzés:

"I. Lipót 1657-től magyar király lett. Uralkodása idején szabadult fel Magyarország a török uralom alól, az 1697-es zentai győzelem után, a karlócai béke (1699), végleg megszabadította Bácskát és Szerémség nagyobb részét a töröktől. I. Lipót hosszú időre szóló kiváltságokat adott az ide települt szerbeknek."

"Pál apostol a bácsi-kalocsai egyház, valamint Bács-Bodrog vármegye védszentje volt és szobra ezért került erre a megtisztelő helyre. Képe ma Vajdaság címerét is díszíti."

"Avilai Nagy Szent Teréz a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentje, de az 1780-ban elhunyt Mária Teréziára is emlékeztetett."
A császárnő uralkodása idején, Újvidék 1748-ban Szabad Királyi Város rangot kapott."

Az újvidéki Szentháromság-szobor története:

"1781-ben Újvidék főterén egy impozáns, barokk stílusú, 15 méter magas szobor épült, a Szentháromság-szobor,
amelyet akkor, 1781 januárjában fel is szenteltek."
"A monda szerint azért állították fel ezt a szobrot, hogy megvédje a várost a pusztító járványoktól."
"A szoborállítást, a városodás egyik jelének is tudhatjuk, hiszen Újvidék 1748-as Szabad Királyi Város rangot kapott."
"A főteret a XIX. század végéig kikövezték, új városháza épült, átépítették a katolikus nagytemplomot, új szállodák kaptak helyet a főtéren.
Kialakult tehát a főtér mai képe.
1918-ban rendszerváltás következett be.
Megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia. Újvidéket is a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták.
A Szentháromság-szobor idegen uralom jelképe volt. Szélsőséges elemek sokszor meggyalázták, megcsonkították a szobrokat.
1939-ben hivatalosan is felmerült a szobor eltávolításának gondolata, de a háború kitörése megakadályozta a terv végrehajtását.
1947 tavaszán az új hatalom, végrehajtotta a szélsőségesek akaratát! Még ugyanaz év áprilisának közepén ácsok jelentek meg a főtéren.
Faállványokkal vették körül a Szentháromság-szobrot, majd kőművesek, óvatosan darabonként leszedték a szobor egyes részeit.
Voltak, akik nem helyeselték ezt a műveletet. Megjegyzéseket tettek, hogy ez a bontás „merénylet a hit ellen”.
A munkavezető a szoborbontást azzal magyarázta, hogy az emlékmű akadályozza a forgalmat és csak áttelepítésről van szó. A Katolikus portán, a nagytemplom mögött majd újra felállítják a szobrot.
Sajnos, nem így történt.
A Szentháromság-szobor kődarabjai, szobrai a Futaki úti temetőben (a Lövölde épülete mögött) kötöttek ki,
míg egyes részeit a telepi templomkertbe szállították.
Az volt a valóság, hogy már akkor fellépett a vallásellenesség.
A közhatalom nem tűrte meg ezt a szobrot, amely a vallásosság mellett még az Osztrák-Magyar Monarchiára emlékeztető is volt!
Nagyfokú kegyeletsértésnek számít, az amit akkor elkövettek, s az újvidéki római katolikus hitközség ellen is irányult.
A Futaki úti temetőben szobordarabok hevertek, szétdobálva: fej nélküli, kéz nélküli figurák, a Szentháromság-szobor maradványai.
Az 1970-es hetvenes években Huzsvár László, a Mária neve templom plébánosa kísérletet tett a Szentháromság-szobor megmentésére,
de már elkésett vele.
Berényi Ferenc telepi lelkész vezetésével összeszedték a szobor maradványait és épületanyagként felhasználták a telepi plébánia épületéhez,
beépítették az alapzatba.
Nagy kár, hogy a Katolikus portán nem állították fel újra a ledöntött szobrot, hasonlóképpen, mint a pravoszláv kőkeresztet, amelyet szintén lebontottak a Sétáló utcában (Zmaj utcában) és a szerb koronázó templom udvarába újra felállították.
Újvidék város szegényebb lett egy barokk kultúremlékkel."
Forrás: Úri Ferenc (történész és nyugalmazott tanár)


A Szentháromság-szobor jelene és jövője:

Közel 10 éve gyűjtöm az alkotással kapcsolatos információkat.
Az eddig összegyűjtött, több mint 50 fényképnek és képeslapnak köszönhetően, pontosan pozícionálható a szoborcsoport egykori elhelyezkedése.
Az újvidéki Szentháromság-szobor elbontásának 70. évfordulója alkalmából, annak egykori elhelyezkedését a téren,
egy fekete színű, 10 cm átmérőjű, az alkotásra emlékeztető alakzattal jelölöm meg.
A viszonylag jó minőségű képeknek köszönhetően a szobor rekonstruálható, így egy belső kényszer hatására hozzáláttam a feladathoz.
A pontos rajzok elkészítése várhatóan 2018. év tavaszáig befejeződik.
Az egykor 15 méter magas alkotás kicsinyített változatát 2,5 méter magasra tervezem.
Az új, többrészből összetevődő szobor, méretének és összetételének köszönhetően, pillanatok alatt könnyen felépíthető és szétszedhető lesz.
Terveim szerint kezdetben, rövid ideig és felügyelet mellett, a régi helyén, a mai Szabadság téren áll majd.
(Remélem, hogy Szerbiában a hatalmat gyakorlók, engedélyezni fogják...)
Későbbiek során váltakozva templomokban, múzeumokban, vagy a helyi lakosság számára kiemelkedő eseményeken állítanám fel.
Ez a történet remélhetőleg egyszer egy új műlapon folytatódik majd...

---