Mantskovit(s) Bálint nyomdászmester Bornemissza Péter hívására érkezett Lengyelországból Magyarországra, akinek a nyomdájában művezető lett.
Bornemissza halála után pártfogói segítséggel megvásárolta a nyomda felszerelését, amivel együtt Galgócra költözött 1585-ben, ahol 3 évig dolgozott, és innen helyezte át a nyomdáját Vizsolyba, mert a Biblia nyomtatásával már korábban is foglalkozott és Gönc közelsége miatt ez volt a lehető legoptimálisabb megoldás, ahol Károlyi Gáspár a Bibliát fordította.
https://www.kozterkep.hu/~/9109/Karolyi_Gaspar_Gonc_1890.html

Mantskovit Bálint műhelye Lengyelországból papírt, Németalföldről új betűformákat kapott, amelyek már a Károlyi féle Vizsolyi Bibliába is bekerültek és 1590-re kinyomtatták a Károlyi Gáspár által fordított magyar nyelvű Bibliát, aminek készítésekor Szenczi Molnár Albert is nagy feladatot vállalt.

A Habsburg cenzúra engedélye nélkül hősies áldozatvállalás volt Mantskovit Bálint nyomdászmester tevékenysége is, amivel sikeresen megszületett a Károlyi Gáspár által fordított magyar nyelvű Biblia.

A Vizsolyi Biblia súlya kb. 6 kg, 52 fennmaradt példányról tudunk, közülük 24 országhatárainkon kívül van. Egy eredeti példány látható a vizsolyi templomban is. Az Európa Kiadó Magyar Helikon osztálya 1981-ben külön e célra készített papíron kiadta hasonmás kiadásban a Vizsolyi Bibliát, ezzel is méltatva e könyv irodalomtörténeti és nyomdatörténeti jelentőségét.

A magyar nyelvű Biblia művelődéstörténetben betöltött óriási szerepe vitathatatlan.
Jelentősége a magyar irodalomban, a művelődéstörténetben és a nyomdatörténetben hatalmas horderejű.

A nyomdászmester mellszobra a vizsolyi templom kertjében terméskő talapzaton a Károlyi Gáspár és a Szenczi Molnár Albert mellszobra mellett méltón kapott helyet.

A fiatal szobrász első alkotása a KT-en.

---

nagyon szép a mű!