"Selmecbánya a középkori Magyarország harmadik legjelentősebb városa volt." – ez a mondat többször is elhangzott azon a szeptemberi napon, amikor Selmecbányán jártam. A mára alig tízezer fő lakost számláló kisváros belvárosi része az UNESCO világörökségi listáján szerepel.
De, nézzük a kezdeteket. IV. Béla tette szabad királyi várossá Selmecbányát. A középkor folyamán Európa leggazdagabb ezüst lelőhelyei közé tartozott. Virágkorát a 14. és 18. század között élte.
A város utcái teraszosak: szinte minden utca más szinten fut. Ezért rengeteg lépcsőre, "hegymászásra" kell felkészülnie annak, aki oda látogat. Egy debreceni csoportnál ez külön érdekesség volt, még a buszunk sem boldogult a lejtőkkel...

A Náckó-szobor a belvárosban, a főutcán áll. Életnagyságú, mert 160 cm magas, ami egy kb. 80 cm magas talapzaton áll. Bronzból készült, és ugyanolyan zsáner szobor, mint amiket Pozsonyban, és Budapesten is elhelyeztek már.
Ne is nagyon keressük a művészi értéket, mert nem azért készült, és állították fel. Egy fotós helyet szerettek volna létrehozni, ami mellé odaállva, szép felvételt lehet készíteni a kisváros főutcájáról.
Talán a teraszon, mellette fekvő presszó napernyőivel nem számoltak, de amúgy nekem is majd egy órába telt, míg a pár fotót elkészítettem. Pedig még az eső is esett, közben.

Náckó a bányákban szórakoztatta a bányászokat. Erre nem mindig ugyanaz a személy vállalkozott, de nyilván olyanok lehettek Náckók, akiknek jó humorérzékük volt.
A szobor pályázat útján valósult meg. Jelen alkotást, három mű közül választották ki.
A mellékelt szlovák nyelvű forrás még az összeget is megjelöli: 15400 euróba került, melynek egy részét adakozásból gyűjtötték össze, másik részét a város költségvetéséből fizették ki.

A szobrászról: http://coins.lmsystem.sk/index.php?p=Tema/Autor/GabrikAnton

---