Az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete (EMTE), Török Bálint, a Pest megyei település névadója, magyar fűúr születésének 515. évfordulója, ill. kapcsolódóan a település várossá nyilvánítása 10. évfordulója alkalmából szobor állítását kezdeményezte.
A szobor a helyi szobrászművész, R. Kiss János alkotása, aminek mintáját már korábban megalkotta, rendelkezési jogát felajánlotta az egyesületnek. Így érlelődött a gondolat, hogy ennek bronz-változatát a város egy jól megközelíthető pontján állítsák fel.

Enyingi Török Bálint (1502–1550) főnemes, a törökök ellen vívott csaták ismert egyénisége, nándorfehérvári bán, élete végén török fogságba került, Isztambulban hunyt el. Meg kell említeni: a főúr idealizált alakja többször megjelenik Gárdonyi Egri csillagok című regényében. Fogságáról szól az a fejezet, amikor a két főszereplő, Bornemissza Gergely és Cecey Éva Sztambulba mennek, azzal a céllal, hogy megszöktessék a magyar főurat. (A szöktetés nem sikerül, a fiatalok menekülnek.)

A szoborállítási javaslat így ír a hadvezérről: "Török Bálint Magyarország történelmének jelentős személyisége volt, hazaszeretete, hűsége és hősiessége a ma emberének is példaképül szolgálhat. Személyisége Arany János költőnket is megihlette, akinek Török Bálint című verséből mi az alábbi két soros idézetet a felállítandó szobor talapzatába vésve javasoljuk maradandóvá tenni:
" ... Neked adom, hűséges jobbágyom !
Neked is van két fiad Torbágyon ... "
Megjegyzés: a javasolt idézetből a második sor szerepel a szobor talapzatának előlapján elhelyezett táblán. Ez utalás a főúr valamikori lakhelyére, vagyis arra, családja valamikor hosszasabban tartózkodott itt, hiszen Torbágy település volt Törökbálint elődje,

A szobrot tehát állíttatta az alkotó felajánlása alapján az Erdélyi Magyarok Törökbálinti Egyesülete, a város adakozó polgárai és az önkormányzat.
Az alkotás készítéséről, a szobrász szándékairól a helyi újság hasábjain megjelent, vele folytatott interjúból lehet tájékozódni (ld. a 2. forrást; 2016. február; p. 20.)

---