Vöröstó római katolikus temploma műemlék (R.k. templom, klasszicizáló késő barokk, 1826.). A templom az egyutcás falu keleti részén van. A nyugati homlokzatán van a tornya és a bejárata. A bejárattól balra áll egy kőkereszt és egy Szentháromság-szobor. Mindkettő vörös homokkőből készült.

A Szentháromság-szobor egy magas és díszesen faragott oszlop tetején van. Egymás mellett ül az Atya és Fiú. A hosszabb szakálló atyaisten jobb kezében jogart tart, míg bal térdén egy glóbusz nyugszik. Jézus bal kezével tartja a keresztet, amely kettőjük között magasodik. Ez is kőből van, a keresztből sugarak nyúlnak szét és rajta egy kiterjesztett szárnyú galamb jelképezi a Szentlelket.

Az oszlop aljánál, a háromszögletű talapzat tetején három egész alakos kőszobor áll. A balra lévő egy idősebb férfi (bal kezében öt szál virággal), a jobbra lévő Mária Magdolna (bal kezében egy könyvet tartva) és hátul a faágak takarásában valószínűleg Szűz Mária, Jézus édesanya (kezeit imára összetéve).

A szemközti tájékoztató táblán olvashatjuk Molnár László tanár, kántor 2016-os sorai között: "A mohácsi vész után a falu elnéptelenedett. Lakóit elhajtották, megölték. ... 1714-ben gróf Zichy Imre megkezdte a betelepítést. 1723-ban Bajorországból Honbach térségéből származó Hock Ádám és társai már szerepelnek a hivatalos összeírásban. 1780 után sok német család költözött ide. A hétköznapi nyelv a német (sváb) volt. Az alapított iskolában a tanítás németül történt, a templomban a miséket németül olvasták."

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a talapzat három oldalán látható minden felirat német nyelvű, ráadásul a régies fraktúr betűkkel vésve. Két oldalon négysoros versek még kiolvashatók. A nyugati oldalon lévő hétsoros felirat kopottabb, nehezen betűzhető, csak a legnagyobb betűkből látható, hogy Franz Leitold és családja állíttatta a szobrot. A legalsó sorban az 1912-es évszám jól látható.

---