A Belvárosi Plébániatemplomban járva fedeztem fel az egyik oldalhajóban egy, a maga nemében egyedülálló, barokk oltárt, ami sajnos a szűk hely okán szinte nem fényképezhető. De – amilyen régi – alkotója ismeretlen, így nem is látszott reálisnak, hogy részleteiben megörökítsem... meg aztán, hogy oltár!?
Ugyanebben a kis kápolnában azonban több síremlék is található, ráérzéses alapon Kultsár István sírtábláját (a nehézségek ellenére) próbáltam lefényképezni. Hazaérve /örömömre/ meg is találtam a hozzá tartozó adatokat.

A dombormű 1829 és 1932 között készült, az itt nyugvó szerkesztőnek állít emléket. Anyaga rushiczai márvány, "egy Canova által alkotott síremléktípus változata." Valószínűleg ennek jegyében jelzik stílusát klasszicistának, míg pl. a templom.hu oldalán romantikusnak jelölik (igaz, lehet, ez nem annyira stílusmeghatározás, inkább a téma megfogalmazására vonatkozik). Ez-ügyben én nem tudnék dönteni, hajlok rá, hogy inkább a szakmai megközelítésű besorolást alkalmazzam.
Meller Tibor jelzett könyvében, Ferenczy István művészetének meggyőző bemutatása érinti a síremléket, de kevésbé pozitív értékítélettel: "...Hangulatos is volna, ha a részletek, mint pl. a nő öltözetének hajtékai el nem árulnák a szobrász ez irányú készültségének hiányos voltát...."
Máshol (pl. az Artportal cikkében) ugyanez az alkotás Ferenczy tehetségének bizonyítékaként szerepel.

Az alkotáson, a bal felső sarokban Kultsár alakját megidéző, profil beállítású mellszobor látszik, a főbb részeken azonban a férjét sirató, öltözékében, hajviseletében antik jegyeket mutató özvegy és egy gyermekalak került ábrázolásra. Utóbbi (megint csak templom.hu) lehet, a házaspár kislánya. Kultsár István életének bemutatásából azonban az derül ki, hogy nem-igen lehetett közös gyermekük. Így én arra hajlok, az itt megformált gyermek inkább egy angyalka alakját jelzi, akinek viszont figyelő /kívülálló/ arckifejezése engem egészen meglepett.
Kultsár István (1760–1828) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató későn, 63 éves korában nősült, célja, hogy örököst hagyjon maga után, aki felesége, Perger Anna lett.
Életútját átfogóan mutatja be a nevét viselő tatabányai iskola honlapján olvasható összefoglaló http://www.amckn.sk/kultsaristvan/kultsar-istvan-elete/

A tábla felirata:
Kultsár / Istvánnak, / a’ nemzetiségre / buzgó serkentőnek, / kesergő özvegye. /
---–
Született / MDCCLX, / meghalt /MDCCCXXVIII

---