Kömpöc egy csendes kisközség Kiskunmajsa mellett, amit a „Kömpöcz” nevű kun vitézről neveztek el. Története a Kiskunság többi településéhaz hasonló, a török hódítás idején elnéptelenedett, majd a jászok legeltetési területévé vált, kétszáz évvel ezelőtt pedig állandó lakosok kezdtek itt letelepedni. A lakosság szépen gyarapodott, és 1950-re, amikor önálló településsé vált, már 1300 lakosa volt.
Az állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglakozó lakosság türelemmel viselte az ötvenes évek ínséges időszakának nehézségeit. 1956 októberében azonban a forradalmi hangulat Kömpöc lakosait is elérte. Október 28-án reggel Szentannai Béla tanácstitkár közölte Túri Mihály DISZ titkárral, hogy az éjjel Kiskunfélegyházáról azt az utasítást kapta, hogy Kömpöcön is meg kell alakítani a Forradalmi Bizottságot. Ekkor a Tanácsházára mentek, ahol Á. Molnár Péter tanító segítségével egy beszédvázlatot készítettek. A szomszédos Kiskunmajsán előző nap a feldühödött tömeg halálra verte a rettegett és hírhedten basáskodó, közutálatnak örvendő Neményi Józsefet, aki a községi tanács ipari és kereskedelmi felelőse volt, és az ötvenes évek elnyomó rákosista rendszerének a megtestesítője volt a lakosság szemében. A lázadás híre Kömpöcre is eljutott, és az emberek gyülekezni kezdtek a Tanácsháza előtt. Túri Mihály ekkor a szemközti templomtéren a 200 fős tömeg előtt felolvasta a megfogalmazott gondolatait. A jelenlevők lelkesen fogadták a beszédet, Túri Mihályt megválasztották a Forradalmi Bizottság elnökévé, majd megalapították a Nemzetőrséget is. Erőszakos cselekményekre a forradalom napjaiban Kömpöcön nem került sor, a felfokozott indulatok hamarosan csillapodni kezdtek, amint megkezdték a Vörös Október téesznek a feloszlatását, és a földeknek az eredeti tulajdonosoknak való visszaadását.
A megtorló hatalom szemében azonban ez is főbenjáró bűnnek számított, és Túri Mihályt 15 év börtönnel büntették az „ellenforradalmi tevékenységért”. Mivel a kömpöci cselekmények súlya nem volt elegendő súlyos büntetés kiszabására, ezért koncepciós perben Túri Mihályt elsőrendű vádlottként nevezték meg a szomszédos Kiskunmajsán történt Neményi József elleni lincselés ügyében. Ehhez mindössze annyi köze volt Túri Mihálynak, hogy a kérdéses napon ott járt Kiskunmajsán a vásárban. Habár az ügyben meghallgatott 79 tanú közül 78-an egyértelműen állították, hogy Túri Mihálynak semmi köze nem volt Neményi József agyonveréséhez, akadt azonban egy, mégpedig Neményi József felesége, aki szerint a vádlott belerúgott az agyonvert beszolgáltatási ügyintézőbe. Ennek alapján Túri Mihályt életfogytiglani börtönre ítélték. A börtönévek alatt együtt raboskodott többek között Vásárhelyi Miklóssal, Litván Györggyel, Bibó Istvánnal és Göncz Árpáddal is. Kiszabadulása után nehezen tudott elhelyezkedni, a rendszervétás után azonban több cikluson keresztül is Kömpöc polgármesterévé választották. 2003. november 6-án bekövetkezett haláláig többször is próbálkozott az ítélet semmissé nyilvánítására vonatkozó perújítási kérelemmel, de sajnos mind a mai napig ez nem járt eredménnyel, a kérelmet minden alkalommal elutasították.
Az emlékmű eredetileg a 60. évforduló alkalmából Genfben lett volna felállítva, de mivel ez nem valósult meg, ezért a rézlemezből hajlított, lyukas zászlót formázó alkotás a kömpöci kiserdőben őrzi a forradalom emlékezetét.

---