Győr belvárosában, a Kazinczy utca 21. számú háromszintes ház műemlék. "Lakóház, ún. Rozália-ház, barokk, földszintje 1700 körül, emelete a 18. sz. első felében épült" - írja a műemlékjegyzék.

Az utcai, azaz déli homlokzaton, az első emeleti részen egy kiugró zárt erkély van. Ennek mellvédjén egy fehér márványból faragott dombormű látható. A téglalap alakú mezőben egy hölgy fekszik. Mosolyog, jobb kezére könyököl, szemei behunyva, baljában egy keresztet tart. Hajában és feje körül virágok vannak. Azonban felirat nincsen, ami eligazíthatna, hogy ki ő.

A ház elnevezése, a Rozália-ház árulja el, hogy ő Rozália, Szent Rozália pontosabban Palermói Szent Rozália. Rövid életrajza szerint: "Szent Rozália Szicíliában grófi családba született 1130-ban. A fejedelmi udvarban nevelkedett, kényelem és pompa közt. Titokban mindezt otthagyta, ő az önmegtagadást, a magányt választotta. Egy elhagyatott helyen barlangba vonult. Később Palermó mellett a Monte Pellegrinón talált egy még ridegebb barlangot, abba költözött. Lába előtt terült el ekkor Palermó, a gazdag város, minden pompájával, csábításával. Körülötte csodálatos vidék pompázott töménytelen szépségével. Rozália azonban a legkeményebb önmegtagadást és a szüntelen imát választotta. Halála is ima közben érte 1166-ban, jobbjában feszületét szorongatva. Csaknem ötszáz év múlva, 1614-ben ott találták meg barlangja padlóján fekve, a palermói pestisjárvány idején egy csodálatos útmutatás nyomán. Járványos betegségek ellen azóta is sokan érezték hathatós közbenjárását. Palermó védőszentje lett 1927-ben, XI. Piusz pápa rendeletére."

A zárterkély három tartókonzolja is, a párkányos mellvéd három oldala is kőből van, nyilván egyszerre készült a dombormű mezőjével. Így egyidős a XVIII. század első felében épített emelettel és a ma látható homlokzattal.

A konzolok alatt volt a ház eredeti bejárata. Ennek félköríves kőkeretén egy zárókő van. Erre bevésve két betű: S M, és egy évszám: 1703. A monogram Sajnovics Mátyásé, aki később Győr vármegye alispánja lett.
Az ő unokája volt Sajnovics János, aki 1733-ban Tordason született. "A fiú 1742-ben elvesztette édesapját. Anyja, hogy a terjedelmes birtok igazgatásának gondjaitól megszabaduljon, újra férjhez ment. A második házasság megkötése után néhány hónappal a kis Sajnovicsot Győrbe vitték, s beíratták a város jónevű akadémiai fokozattal is rendelkező jezsuita gimnáziumába." - írja Csupor Tibor, a Sajnovicsról szóló legrészletesebb életrajzban. Sajnovics János diákévei alatt ebben a házban lakott és innen járt át a közeli jezsuita gimnáziumba, amely később a bencés rendé lett és ma is az. Először csillagászként lett ismert. 1758-1760-ig Hell Miksa csillagász tanársegédje volt Bécsben és vele együtt utazott északra, Vardő szigetére. Ott 1769-ben sikeresen megfigyelték a Vénusz bolygó Nap előtti átvonulását. Még nagyobb hírnévre tett szert nyelvészként, a lapp és a magyar nyelv rokonságának kutatásával. 1785-ban hunyt el Budán.
.
Ezért van ezen győri épület falán, a földszinti rész közepén egy emléktábla, ezzel a felirattal:
E HÁZBAN LAKOTT
A FINN-UGOR ROKONSÁG
LELKES KUTATÓJA
SAJNOVICS JÁNOS
1733 - 1785.
DIÁK ÉVEIBEN.
MŰVE MEGJELENÉSÉNEK
200. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁVAL
EMLÉKEZIK RÁ 1970-BEN
GYŐR VÁROS TANÁCSA.
Az emléktáblát 1970. május 12-én avatták. Készítette Tolnayné Földesy Mária.

---