Tarján település római katolikus temploma műemlék. Barokk stílusban épült 1775-1778 között, Fellner Jakab tervei szerint. A templom bejáratától jobbra két emléktábla: "ÉPÜLT 1779 - 1893 KÖZÖTT FELLNER JAKAB TERVEI SZERINT. ÚJJÁÉPÜLT A II. VATIKÁNI ZSINAT EMLÉKÉRE 1961 - 63" és "FELÚJÍTVA 2008-BAN A FŐEGYHÁZMEGYE ÉS A HÍVEK ADOMÁNYAIBÓL".

A templomtól és annak délkeleti bejáratától délkeletre három talapzaton három szobor áll, fák árnyékában. Balra egy kőkereszt van fém korpusszal. A középső egy Szentháromság-szobor. Jobbra pedig egy egész alakos hölgy szobra áll.

A három talapzat nem egyforma, sőt nagyon is eltérő. Ezért nyilvánvalóan mindegyik más időpontban készült. A három közül a jobbra lévő talapzata a legmagasabb és a leginkább összetett. Legalul egy sima kőkocka van, azon egy tagozottabb kőkocka, majd egy hosszúkásabb tagozott kőhasáb következik. Utóbbi kettőnek délkelet felé keretezett mezői még vannak, talán régebben azokon feliratok is lehettek, de most már semmit sem látni rajtuk. A legfelső kőhasáb lapos és ennek oldalait nagyon szépen faragott fonatos, geometrikus, domborműves faragások díszítik. Különös, de ez tűnik a legrégebbinek, úgy a stílusa mind a kopottsága okán.

A díszes elem tetején áll a szobor. Ez is nagyon kopott, olyannyira, hogy felismerhetetlen kit is ábrázol. Álló alak. A fejéről lebomló hosszú haj és lepel alapján női alak lehet. Bő ruházata eredetileg nagyon részletesen kidolgozott volt. Az elmosódottságot, az apró hiányokat és a sérüléseket talán az időjárási hatások okozták. Arcának alja (álla és nyaka) a legkopottabb, azon szándékos rongálás feltételezhető.

A szobor kilétéről a helyszínen semmiféle felirat nincs. Más adatra sem találtam. Ezért Szabó Zoltánhoz, Tarján római katolikus plébánosához fordultam információért. Többszöri levélváltásunkkor, sőt 2017. augusztus 18-iki személyes találkozásunkkor úgy tájékoztatott, hogy a szobor mibenlétében a műemlékesek is bizonytalanok. A plébános úr szerint valószínűleg Szent Ágotát ábrázolja. Érdeklődött az idős tarjániaktól a szoborról és tőlük hallotta Szent Ágotát és azt, hogy korábban nagy tisztelete volt Szent Ágotának a faluban.

Szent Ágota szűz és vértanú élettörténete Szicíliában zajlott. A 251 február 5-i halálát megelőző kínzásai közül a legszörnyűbb: melleinek levágása volt. A tarjáni szobornál is érezhető az alak nőies volta, viszont keblei nem láthatók. Ezzel is Szent Ágotára utalhatott a szobor alkotója.

Évszám sincs az alkotáson, de a szomszédos 1810-es Szentháromság-szoborhoz hasonló korú lehet, vagy inkább régebbi annál.

---