A mai Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika történetének alapja ahhoz az időhöz kapcsolódik, amikor IV. Béla (1239) a hatvani Premontrei Rendnek adományozta a községet. A török hódoltság idején azonban a község elpusztult, az akkori templomot lerombolták, a környék lakatlanná vált.
Grassalkovich gróf felesége halálos betegsége idején (18. század vége) fogadalmat tett, ami szerint templomot építtet a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, ha felesége felgyógyul. Megtehette, hiszen gazdagságában lényegében az ország középső részét magáénak tudta. Asszonya felgyógyult, de a templom építése nyolc évet késett. Elsőként egy kis kápolnát építettek, ez azonban hamar kicsinek bizonyult, így bővíteni kellett. A kegyhez kialakulásának története olvasható honlapjukon: http://mariabesnyo.vaciegyhazmegye.hu/portal/index.php?option=com_content&view=article&id=66:A%20kegyhely%20t%C3%B6rt%C3%A9nete&catid=38:Hist%C3%B3ria&Itemid=110

A templombelsőben Palka József üvegablakai alatt, szimmetrikus elrendezésben Krasznai Lajos több szobrát helyezték el. Ezek közé tartozik Szent Erzsébet hagyományos megformálásúnak mondható alakja.
Erzsébet, II. András magyar király és Merániai Gertrúd öt gyermekének egyike, így éppen IV. Béla testvérhúga volt, Fiatalon adták férjhez, de őt néhány év után elvesztette. Igaz, házasságuk alatt így is három gyermekük született.
Vezeklő életmódot folytatott, sűrűn adakozott, árvaházat létesített, a szegények megsegítésén munkálkodott.
Erzsébet ábrázolása igazodik a megszokotthoz. Kötényében (máshol kosarában) rózsák láthatók, ami arra a legendára utal (ennek több változata is ismert), amikor kenyeret vitt a szegényeknek, de sógora "tetten érte" és rákérdezett,, mit visz a kosarában. Erzsébet félt, hogy a jótékonykodást megtilthatják neki, így azt mondta, kosarában rózsák vannak. Megtörtént a csoda, megmutatva kosara tartalmát, abban rózsák illatoztak. A csoda mögött az isteni szándék az volt, nem akarta, hogy "a szent asszony" hazudjon.

---