Legutóbbi szatmári utamon a milotai dió nyomába szerettünk volna szegődni, illetve venni a nagyhírű diófajtából, pár kilogrammot télire.
Az már szinte természetes is volt, hogy ezen a településen is állt egy középkori (ma református) templom. Ez a kis település még egy püspök születési helyeként is ismert, ezért aztán nagyon nem is lepődtem meg azon a domborműves táblán, aminek egyik példánya a debreceni Református Kollégiumban látható.
Az, aki segített bejutni a templomba, azt mondta, hogy körülbelül egy időben avathatták a két táblát, mert már hosszú évtizedek óta ott van Milotán ez a portrédombormű.

A püspök nevét viszont valaki, valahol elírhatta, így lett a milotaiból Melotai.

"Melotai (Milotai) Nyilas István (Milota (Szatmár megye), 1571 – Gyulafehérvár, 1623) református püspök.
Alsóbb iskoláit valószínűleg Nagybányán, a felsőbbeket pedig 1596. március 24-től fogva Debrecenben végezte, ahol 1598-ban collaborator, 1599-ben senior lett a főiskolában. Ez év őszén külföldre ment és 1601. október 4-én a heidelbergi egyetemre iratkozott be. Innét 1603-ban hazatérve, július 20-tól debreceni tanár volt; 1605. június 5-én a nagykárolyi zsinaton ordináltatott nagykállói papnak, 1607. március 12-én szatmári lelkész lett. Mint ilyen 1611-ben a szatmári egyházmegye espresévé, 1614. január 19-én a nagykárolyi zsinaton egyúttal a tisztántúli egyházkerület püspökévé választatott."

Ez a kis falu is azok közé tartozik, melynek népessége mostanában növekedik, a határ túloldaláról átköltözött emberek miatt: "Milota népessége 2011-ben még 816 fő volt, amely 2016 elejére 958 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség."
"Milota nevét az oklevelek 1181-ben említették először, a cégényi monostor határjárása alkalmával."

---