A Tarnai János síremlék részei egy sírszobor és a fatörzs által eltakart, nem látható bronz betét a sírfeliratok között.

Tarnai János nagy bíró, valóságos jogi polihisztor volt. Ezekkel a szavakkal Magyar István dr., királyi kúriai tanácselnök búcsúztatta el a magyar igazságszolgáltatás nagy halottját, Tarnai Jánost.

Tarnai (Tauszig) János jogász, jogi író síremléke a budapesti Farkasréti temető 42, 1, 75/76 sírhelyén található, mely 2004. óta védett, Nemzeti sírhely.

Tarnai János síremlékét Varga Oszkár (1888-1955), korának elismert szobrászművésze alkotta meg. A temetés ünnepélyes külsőségei, a nagyszámú és előkelő gyászolók részvétele, a korabeli szokások, mind alapjául szolgálhatnak annak, hogy a síremlék a következő évben, 1931-ben elkészült. A lépcsős beton emelvényen valamikor állott márvány sírszobor vélhetően a római jog mindenek feletti tiszteletét szimbolizálja. A sírszobor egy ifjú római jogász alakját sejteti, korabeli öltözékben, kezében egy babérkoszorú, másik kezében a szívéhez emelt LEX feliratú iratcsomag, a római törvények szimbolizálására. (Megj.: Kiegészítés e sztori végén.)A sírszobor, vélhetően a belenőtt, ma már nagy méretű fa növekedésének egy időszakában esett darabjaira. A jelenleg egymásra halmozott daraboknak is hívó hatása van, messziről sejteti, hogy nem mindennapi síremlék felé tart a kívácsi szemlélődő. A szobor fejrésze nem látható a helyszínen. A sírfelirat mellett, alig láthatóan, a fatörzs takarásában egy bronz szegély látható, valószínűleg egy betét.
Tarnai János életútjáról olvasva, e síremlék számomra Tarnai Jánost, a polihisztort szimbolizálja. Ha elolvassuk Tarnai János gazdag életútjának rövid ismertetését, és a temetéséről szóló korabeli tudósítást, igazán meg fogjuk érteni, hogy miért alkotott ilyen sírszobrot Vörös Oszkár.

Tarnai János életpályájáról néhány jellemző momentum a Zsidó lexikon 883. oldalán szereplő leírásból kivonatolva: A nyugalmazott kúriai tanácselnök, jogtudományi író, Gyöngyösön született 1843-ban. Jogi tanulmányait a budapesti és lipcsei egyetemeken végezte, azután ügyvédi gyakorlatot folytatott Budapesten. 1891-ben táblabírónak majd 1897.-ben kúriai nevezték ki, 1912-ben kúriai tanácselnök lett, majd 1917-ben nyugdíjaztatta magát. Nagy része volt a ma érvényben levő bűnvádi perrendtartás és számos más büntetőjogi törvényjavaslat előkészítésében. 1880-93-ig a Magyar Igazságügy c.folyóirat szerkesztője és főmunkatársa volt. Fordításai közül a legjelentősebb, Beccaria olasz jogtudósnak, a Bűntett és büntetés c.korszakalkotó munkáját. Önálló munkái is jelentősek Cikkei a Jogtudományi Közlönyben (1877. Igazságügyi levelek a gyakorlati törvénykezés köréből); dolgozatai legnagyobb részt a M. Igazságügyben jelentek meg; a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt. (forrás: az első sorban szerepel)

Részlet egy korabeli, 1930. évi beszámolóból, Tarnai János temetéséről:
„Nagyszámú és előkelő gyászoló közönség jelenlétében temették el Tarnai János Dr. nyugalmazott kúriai tanácselnököt, a magyar bírói kar egyik büszkeségét.
A 87 éves Tarnai János drt-t, a magyar bírói kar egyik legkiválóbb tagját, az európai hírű büntetőjogászt és nyugalmazott királyi kúriai tanácselnököt kedden délután helyezték örök nyugalomba a farkasréti temetőben. ..... Temetésén megjelent a magyar bírói kar számos kiválósága és igen sok tagja. ......Megjelent ezen kívül a végső tisztességadáson a budapesti büntetőtörvényszék, a királyi főügyészség, a budapesti törvényszék, a pestvidéki törvényszék és a királyi ügyészségek, valamint a Budapesten elhelyezett járásbíróságok számos tagja, bírája és ügyésze. A gyászszertartást Huszár Elemér dr. plébános végezte..... Ezután Magyar István dr. királyi kúriai tanácselnök lépett a ravatal mellé és a következő szavakkal búcsúztatta el a magyar igazságszolgáltatás nagy halottját:
Tarnai János .....bírói munkáját a következetesség, az igazsághoz való hűség, a tiszta értelemben vett hazaszeretet eszméi iránti törhetetlen ragaszkodás, a mindennapinál kimagaslóan mélyebb műveltség, nagy emberi intelligencia jellemezte. Az álnokságot, a hízelgést megvetette és pusztán szorgalmával, fényes tehetségével és puritán jellemével emelkedett fel a legelső sorokba.....Nagy bíró volt, valóságos jogi polihisztér, akinek filozófiai mélységét, természettudományi skeptikus elemei ereje tartotta egyensúlyban.
Élete és működése örök például szolgálhat a későbbi bírói és jogászi nemzedékeknek.” (Magyar Országos Tudósító, Budapest 1930. április 1. Nyolcadik kiadás, XII.évfolyam 74. szám, a források negyedik és ötödik eleme)

Kiegészítés: Igazán nem gondoltam volna, hogy olyan hosszú, eredménytelen keresés után, egyszer mégiscsak megtalálom a síremlék eredeti állapotáról készült fotót, Rosch Gábor: A Farkasréti Temető sírszobrai c. könyvében. Ezen a fotón látható a késöbb letört, és ma is hiányzó fejrész. Az eredeti állapotot látva viszont, inkább egy fiatal római nőt vélek felfedezni, ami a szépséges sírszobor mondanivalóján mit sem változtat.

---

A síremlék 2018. június 30.-i látogatásakor azt tapasztaltam, hogy azt elbontották. Jelenleg egy körbekerített gödör látható a helyén. Egy korábban a Nemzeti Örökség Intézettel folytatott levélváltásomból kiderült, hogy az összetört síremlék rekonstrukciója, vagy más módon történő megépítése szerepel a 2018. évi terveikben, mellyel szinkronban lehet a látott állapot. Remélhetőleg a sírszobor kerül restaurálásra, de ez a későbbiekben derül majd ki.

Tarnai János síremlékét, Varga Oszkár alkotását, összetört állapotban találtam 2017. novemberben, mikor fényképeket készítettem.
Azóta több alkalommal látogatást tettem a sírnál, figyelemmel kísértem sorsát, s vártam a Nemzeti Örökség Intézettől (NORI) kapott információ szerinti tervezett felújítás megvalósulását.
Nemrégiben tapasztaltam, az eredeti, összetört síremlék elbontását, s az akkor látott sírgödörről fényképet készítettem, melyet az képek között szerepeltetek. Nemsokára már az új alépítmény elkészültét fotózhattam, s erről is képen számolok be.
Meglepetésként ért a 2018. augusztus 17.-i látogatásomkor látott, szépen felújított síremlék. Az összetört síremlék, az elbontás utáni sírgödör, az új alépítmény, majd a felújított síremlék fényképeinél, igyekeztem hasonló látószögből is készíteni képeket, hogy látsszon a változás. Az eredeti sírfeliratok között, az akkor a hatalmas fa törzse által eltakart, közel 30 cm átmérőjű bronz dombormű, mely Tarnai Jánost ábrázolja, most ismét látható, gyönyörködhetünk benne. Talán az egyetlen ismert arckép Tarnai Jánosról. Sajnos a sírszobor fejrésze nem került elő, de így is gyönyörű a mű. A NORI-tól kapott információ szerint, a fejrész hiányában, azt tekintették etikus eljárásnak, hogy a szobrot torzó formában újítják fel, nem felvállalva azt, hogy "kitalálnak" hozzá valamiféle fejet.
A felújítást végző nevét keresve, a Nemeskő Kft. nevét említették meg temetői látogatásomkor, s ennek alapján velük telefonon beszélve meggyőződtem arról, hogy valóban az ő munkájuk e felújítás. A felújított síremlék 2018. júliusában készült el teljes egészében. Szép munkát végeztek. A sírszobor összes sérülése kijavításra, pótlásra került. A fehér márvány-szobor felülete ismét szikrázóan ragyog a napfényben.
Nyugodtan írhatjuk már le, hogy Tarnai (Tauszig) János jogász, jogi író síremléke a budapesti Farkasréti temető 42, 1, 75/76 sírhelyén található. Síremlékét Varga Oszkár szobrászművész készítette. 2004. óta védett, Nemzeti sírhely.

---