Ivan Meštrović a legtermékenyebb horvát szobrásznak látszik ismert munkássága alapján. Talán kevésbé ismert, hogy a második világháborút követően elhagyta Horvátországot és az Egyesült Államokba költözött. Ezt követően soha nem tért vissza Horvátországba, még akkor sem, amikor Tito hívta. Nem volt hajlandó "kommunista államban" élni.

Ez az alkotása 1908-ban készült, felállítása jelenlegi helyén 1985-ban történt, tehát jóval a művész halála után. Egy, márványból készült változata fellelhető még a zágrábi Nemzeti Múzeumban.
Jelenlegi helye a magyar Képzőművészeti Egyetemnek megfelelő zágrábi intézmény (jellegénél fogva ez az Epreskertre emlékeztet) kertje középső részén van. Különbség, hogy minden akadály nélkül látogatható
A szoborhoz kapcsolódóan irodalmat nem találtam. Az idősödő női akt, az "Özvegy" testének arányai is mintha fájdalmát tükröznék. Feje aránytalanul nagynak tűnhet, arca meggyötört, kuporgó alakja ültében szinte kicsavarodik.

---

Angol leírás, sztori

Meštrović seems to be the most productive Croatian sculptor. Maybe it is not really known that, he left his country after the Second World War.
The Widow is sad, her face is distorted with pain, her body swerved with deep sorrow.
This statue was made in 1908, but it was set up at the present location in 1985 (well after the death of the artist).
One variant of it can be found in the National Museum in Zagreb.