Nagykáta római katolikus templomát Szent György tiszteletére szentelték fel. A források tanulmányozása alapján kiderül, korábban a teret, amelyen áll, ugyancsak Szent Györgyről nevezték el. Ma Szabadság tér névre hallgat.
A templom alapjai a középkorban épültek, meghatározóan mégis barokk stílusba sorolják (muemlekem.hu). A 20. század elején (1903-1904) átalakították és bővítették is, Ez az átalakítás meghatározza mai képét, bár a forrás a leírásban inkább a középkori elemeket hangsúlyozza. Mindebből adódik, nem egyértelmű, mikor került a kis Mária-szobor a homlokzatra, így stílusa meghatározása is kérdőjeles.

Némi ellentmondás mutatkozik a titulus és a hangsúlyos Mária-kötődés között is. A templom működése napjainkban is egyértelműen a Mária-tisztelet jegyében zajlik, honlapjukon a kapcsolódó ünnepeket sorolják ("Nagykáta hét fogadalmi Mária ünnepe").
Erre választ ad, a kételyek feloldásához adalék az első forrásnál jelzett tanulmány kapcsolódó részlete. Nagykáta hét fogadalmi ünnepe az 1739-40-ben lezajlott pestis járványhoz kapcsolódik, aminek első évében megfogadták, hogy a Boldogságos Szűzhöz folyamodnak a pestis megszűnéséért, minden évben megtartják a hét ünnepet, amelyek közül öt címében viseli a Boldogasszony nevét. Ennek alapján viszont biztosnak veszem, hogy a szobor keletkezése nem a templom építéséhez, hanem a jelzett pestisjárvány utáni évekhez köthető.

Mivel konkrét forrást nem találtam, átnéztem a Mária-ábrázolások lehetséges változatait http://lexikon.katolikus.hu/M/M%C3%A1ria%20%C3%A1br%C3%A1zol%C3%A1sa.html A szóba jöhető címek szempontjából nehéz volt egyértelműen "besorolni" az alkotást, így a fenti ünnepekhez igazodtam, amikor a Boldogasszony címet beírtam.
Máriát itt ülő helyzetben, fején ünnepi koronával ábrázolta alkotója, bal karján a kis Jézus alakjával.
A szoborfülke alján a vésett szöveget sajnos nem sikerült kibetűzni, ami még fontos adalék lehet.

---