Zsigmondy Vilmos következetes munkája nyomán 1877-ben termálvizet sikerült felszínre hozni a Városligeti-tó közelében. Erre alapozva bízták meg Czigler Győzőt a Termál- és Népfürdő megtervezésével. A feladat több, mint húsz évet vett igénybe. Munkáját azonban nem fejezhette be korai halála miatt, a megvalósítást Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányították.
Az elkészült épület kívül-belül gazdagon díszített. Nem véletlen, hogy több műlap foglalkozik már az épületet díszítő, az azt körülvevő, ill. a belül elhelyezett (bár a háború által erősen megritkított) alkotások bemutatásával. Ismert egy felsorolás, a közreműködő művészek-szobrászok "stáblistája", azonban ez egyre inkább konkretizálódik.

Hiába voltak annyira ismerősek a falakat több helyen díszítő domborművek, arcok, maszkok, a forrásoknál elsőként jelzett könyv bizonyította számomra, nem kisebb művész kezéből kerültek ki ezek a szecessziós stílusjegyeket mutató, a többi díszítésbe mégis belesimuló részletek, mint Maróti Géza.
A kapu felett egy timpanonban a város címerének faragott képe látható, ezt Maróti jellegzetes növényi díszítményei veszik körül.. A timpanon feletti részen, az ablak két oldalán, de, a főbejárat felett is női arcok láthatók. Csodásan köszönnek vissza azok a motívumok, amiről Maróti keze munkája szinte ránézésre felismerhetők. A fejeket sajátos főkötő fedi, a hajtincsek levelekből, máshol talán krizantémok virágaiból tevődnek össze. A hölgyek arca minden hasonlatosság ellenére egyedinek mondható. Környezetüket többnyire állatfigurák, rákok díszítik.
Az épület oldalrészein, a portikusz https://hu.wikipedia.org/wiki/Oszlopcsarnok#Portikusz két oldalán két-két, méreteit tekintve önálló domborműként is helytálló férfi-arc látható. A férfifejeket díszítő részletek a fentiekkel rokonságot mutatnak. Jellemzően növényi motívumok, másrészt két oldalt a korabeli ábrázolásokból ismert delfin-figurák egészítik ki a képet.

---